Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Zalai Katalin: Az 1945 előtt működött szakszervezetek iratai

sét. Iratai között őrzünk olyan vizsgálati fel­jegyzéseket, amelyek figyelmet érdemelnek a napi politikai munka szempontjából is: pl. az államélet és a szocialista demokrácia fejlődése, a tanácsrendszer továbbfejlesztése, a közigaz­gatás átszervezése, a közrend, állam- és köz­biztonság, a szocialista törvényesség és de­mokratizmus, az új alkotmány előkészítése, a honvédelmi nevelőmunka, az ifjúság test­edzése és a tömegsport helyzete stb. — A Külügyi Osztály 1957-től működik. Irataiban fellelhetők a testvérpártokkal és a demokratikus pártokkal való kapcsolat, a de­legációk látogatásának, a külképviseleti párt­szervezetek munkájának, a külföldi ösztöndí­jasokkal, a Magyarországon élő emigráns párt­tagokkal, a szolidaritási bizottságokkal kapcso­latos, továbbá a külföldre irányuló propagan­da dokumentumai. — A Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály (kezdetben Gazdasági Osztály) tevékenységét tükröző iratokból 1957-től nyomon követhető az ideológiai-politikai munka pénzügyi, anya­gi és technikai feltételeinek biztosítását szol­gáló költségvetés, a beruházási tervek, a párt­szervek gazdálkodási és a tagdíjfizetés rend­szerének kialakítása, megszervezése és ellen­őrzésének tapasztalatai, az iratok nyilvántar­tása és kezelése. Ugyancsak itt található az apparátus státus- és bérhelyzetével, szociális ügyeivel, üdültetésével, munkakörülményeivel kapcsolatos iratanyag is. — A Központi Bizottság Irodáját már 1956 novemberében (ezen belül a levelező csoportot 1957 júliusában) létrehozták. Feladata a ve­zető szervek üléseinek előkészítése, arról jegy­zőkönyv készítése, a nyilvántartás, irattározás, a határozatok, információk szétküldése, az osztályok munkatervi javaslatainak összegyűj­tése és a Titkárság elé terjesztése. Archívu­munkban külön csoportban őrzött iratanyagá­ban a különböző értekezletekről készült fel­jegyzések, valamint a nemzetközi levelezés, a KB-titkárok külföldi utazásaival kapcsola­tos iratok találhatók. Az Iroda tevékenységi körébe tartozik a nyilvántartás vezetése a ha­táskörbe tartozó káderekről, régi párttagok­ról, a függetlenített apparátusról. Ezt az irat­anyagot külön csoportban helyeztük el. Ugyancsak önálló csoportot képez a KB-Iroda Bejelentéseket Intéző Alosztályának iratanya­ga is. Ez az alosztály foglalkozik a dolgozók beadványaival s rendszeresen tájékoztatja a párt vezető szerveit a levelek tartalmáról és az intézkedésekről. — A Pártélet című folyóirat iratanyagában a szerkesztőség üléseiről készült feljegyzések, a havi munkatervek, a folyóirat tartalmáról és terjesztéséről szóló 1957—1982 évkörű ira­tokat, valamint a szerkesztőség által szerve­zett különböző tanácskozások anyagát őrizzük. (Az MSZMP fondon kívül, más önálló fon­dokban is őrzünk az MSZMP tevékenységé­hez kapcsolódó iratokat: a KB Apparátusának Pártbizottsága, ill. Szakszervezeti Bizottsága, a Párttörténeti Intézet, valamint pártalapszer­vezete, a Politikai Főiskola, a Népszabadság és a Társadalmi Szemle Szerkesztősége, a Tár­sadalomtudományi Intézet, valamint a Bel­ügy-, a Külügyminisztérium és a Határőrség megyei jogú pártbizottságának anyagait.) Ez az iratanyag bőséges forrást nyújt leg­újabbkori történelmünk feltárásához. Ezt a felismerést mutatja az is, hogy az utóbbi idő­ben jelentősen megnőtt az MSZMP-iratokhoz kapcsolódó kutatási igény. Felhasználják a gyakorlati pártmunkában egy-egy döntés elő­készítéséhez, dokumentum- és tanulmányköte­tek összeállításához és a munkásmozgalom­történeti monográfiák készítéséhez egyaránt. A kutatást az anyag irattári rendje és a már elkészült segédletek (a belső leltárak) le­hetővé teszik, de a jelenlegi viszonyok között elég nehézkes, s főként időigényes egy-egy kutatás előkészítése. Ezért is sürgető az MSZMP fondban a levéltári munkálatok foly­tatása: az iratok rendezése, a segédletek bő­vítése (tematikus jegyzék, névmutató, kata­lógus összeállítása), valamint a szervezettör­ténet megírása. ZALAI KATALIN: AZ 1945 ELŐTT MŰKÖDÖTT SZAKSZERVEZETEK IRATAI A magyarországi szakszervezeti mozgalom 1945 előtt keletkezett levéltári anyagát a köz­ponti pártarohívum, a felszabadulás után új­jászerveződött szakszervezetek dokumentuma­it a SZOT Levéltára őrzi. Az archívumban levő 23 szakszervezeti gyűjteményes fond az 1948-ban létrejött ága­zati szakszervezetek irattáraiból, archívumunk más fondjaiból — elsősorban a Révész Mihály gyűjteményből — kikerült, illetve magánsze­mélyektől kapott iratokból alakult ki. Ezek a következők: a Magyarországi Szakszervezeti Tanács, az Élelmezési Munkások Országos Szövetségei: húsosok, cukrászok, molnárok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom