TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Beszámoló a levéltárak éves munkájáról és az 1953. évi feladatairól; a levéltári nyilvántartásról; az ötéves tervről; az állami levéltárak szervezeti és működési szabályzat-tervezetéről (az 1952.11.20-1982.11.22-i országos levéltárvezetői konferencia jegyzőkönyve). • 1952.11.20-1952.11.22 [ad 864-1137/1952 LOK]
a szovjet levéltárügy jelenlegi helyzetével még nem v agyunk teljesen tisztában. Komoly és szép feladatot teljesítenek levéltáraink vidéken és komoly és szép feladat a magyar levéltárügy építése a fővárosban is# De szeretnénk kitérni arra, hogy az, hogy ma itt tartunk, hogy ma arrél beszélhetünk, hogy a magyar levéltárügy jdí fejlődött, az a vidéki elv- társak lelkes, Ugyszereto munkáján múlt. Az elvtársak jó munkája, odaadó, lelkes munkája biztosította azt, hogy az elmúlt év feladatait többé-kévésbbé jól oldottuk meg. Az elv- társak igyekeztek a selejtezések során az ellenőrzést biztosítani és ahol lehetett begyűjteni az aryagot. Elkészi :ttik állagaikról az alaplel tórakat, felvették a kapcsolatot ángyéi, járási pártbizottságokkal és a tanácsokkal. Igyekeztek anyagukat publikálni és igyekeztek evvel elősegíteni a dolgozók felvilágosítását. Ezek a pozitívumok azonban nem általánosak. Vannak még hiányosságok? ilyen hiányosság például, hogy szemben a vidéki levéltarvezetok önállóságával és fokozott ügyszeretetével, ez az önállóság és felelősségérzet az Országos Levéltár minden dolgozójára nem mondható el. Fokoznunk kell az Országos Levéltár dolgozóinál a felelősségtudatot és az önállóságot* Fokoznunk kell a jövő esztendőben azt a törekvésünket, hogy minden anyagot megmentsünk a pusztulástól és biztonságba helyezzük. Biztosítanunk kell tehát a begyűjtést illegőleg az anyag feldolgozását, hegy azt fel is tudják külső szervek is használni# A kezünkbe került anyaggal fegyver van a kezűnkben, amellyel harcolhatunk az imperialisták, a nép árulói, a nép ellenségei ellen. Ezt a fegyvert az elvtársaknak soha sem szabad kiadni a kezükből, illetve soha nem szabad csak a rak- tárakbm7őrizni az anyagot fel kell használni, közkinccsé kell tenni. Dolgozóinknak nagyrésze még a Horthy-korszatban élt, ismerte annak "áldásos" tevékenységet a saját bőrén. Még is nagy jelentősége »an annak, ha kezébe adjuk az anyagot, amelyről nem is tudott, amely még fokozottabban leleplezi a Horthy-korszak csalárdságait, ha kezébe adjuk, hogy az amerikaiak hogyan működtek a Horthy-rendszerrel, Horovitz ezredesnek mi volt a véleménye a Horthy-terrorról, hogyan igyekezett azt elhazudni, nem létezőnek mondani, hogy Xates ezredesnek mi volt a véleménye a Horthy-csendőrségről, hogy azt- Euró- paszerte a legjobban szervezett egységnek tartotta, dicsérő- leg nyilatkozott róla, akkor a dolgozó még jobban elgondolkozik az amerikai imperialisták tevékenységéről, a Horthy- rendszer működéséről. Vagy a szoedemek aljas árulásáról ha a dokumentumokat adjuk kezükbe, jobban tudják felismerni és leleplezni őket. Hogyha például az Országos Levéltár dolgo- , zói közrebocsátják OunningHfimnek, az angol misszió veze- j tőjének 1919-es jelentését, amelyben arról beszél, hogy a szocdemekkel tárgyal és megegyezik velük abban, hogy kiadnak magyar állampolgárokat az angol-amerikai missziónak, olyanokat, akik a Tanácsköztársaság idején aktiv szferejat vittek, vagy hogy megígéri, hogy magyar-orosz kapcsolatokra vonat-^ kozó diplomáciai anyagot ad ki az angol missziónak ...nyilvánvalóvá válik,a ezoCiitenBSfe árulása, hogy magyar belugyekbe:. Engedélyeztek befolyást az ango1-amerikai imperialistáknak, sőt ők maguk javasolták azt. 13477 - 53 -/Jné. lll&itó ..... ' "'"Wwl = 66 -
