TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Kiss Dezső: Igazgatói értekezlet Miskolc-Tapolcán. • 1973. [LSZ 1973/1. 101-102. p.]
101 KRÓNIKA KISS DEZSŐ: Igazgatói értekezlet Miskolc-Tapolcán A Levéltári Igazgatóság 1972. szeptember 25-28-án Miskolc-.Tapolcán, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára tanácstermében rendezte az általános levéltárak igazgatói 1972. évi őszi konferenciáját. A konferencia napirendjén a következő témák szerepeltek : 1. Irányelvek a tanácsi levéltárak 1973. évi munkatervének elkészítéséhez. 2. Az általános levéltárak gyűjtőköri elhatárolásának elvi problémái. 3. Útmutató a "Reformkori követutasitások" cimü tematikai segédlet készitéséhez. 4. Munkautasitás az általános levéltárakban őrzött fondok törzskönyvének készitéséhez. Az értekezleten részt vettek az általános levéltárak igazgatói (főigazgatói), a Levéltári Igazgatóság munkatársai, valamint az 1. számú téma vitáján Rátky András elvtárs, az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályának munkatársa. Varga János elvtárs, a Levéltári Igazgatóság vezetője betegsége miatt nem volt jelen. Az értekezlet első napján meleg szavakkal üdvözölte az értekezlet résztvevőit Szabó János, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorhelyettese és Hetényi György, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője. Ezután - Varga János elvtárs távolléte miatt - Réti László, az Uj Magyar Központi Levéltár főigazgatója a Nemzetközi Levéltári Tanács Moszkvában tartott VII. kongresszusáról., Varga Sándorné, a Levéltári Igazgatóság helyettes vezetője pedig a Nemzetközi Levéltári Tanács Végrehajtóbizottságának budapesti üléséről adott tájékoztatást. Az 1973. évi Irányelvek, illetve a levéltári gyűjtőköri problémák vitáján felszínre kerültek a levéltári törvényben rögzített feladatok teljesítésének alapvető problémái. Ezek a következők : a) A tanácsi levéltáraknak évente több száz szervet kell felkeresniök az iratkezelés ellenőrzése, a kint levő iratanyag nyilvántartásba vétele, valamint az iratbegyüjtés előkészítése céljából. Ehhez azonban sem kellő számú személyzettel, sem megfelelő jármühasználati lehetőséggel nem rendelkeznek. Ezért e munkát nem is tudják teljes mértékben és megfelelő szinten elvégezni. b) A levéltári raktárak zsúfolásig megteltek. Férőhely hiánya miatt képtelenek ujabb iratok átvételére, igy a szocialista korszak levéltári anyaga, levéltáranként olykor több száz, sőt több ezer folyóméter terjedelemben az iratképző szerveknél van, és levéltári feldolgozása lehetetlen. c) Mivel az iratképző szervek általában nem rendelkeznek levéltári iratok megfelelő tárolására alkalmas raktárakkal, sőt számos helyen irattár sincs, a szerveknél levő több száz folyóméter terjedelmű, történeti értékű levéltári anyag veszélyeztetett állapotban van. Különösen veszélyeztetettek az ipari nagyvállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai. d) Hasznos vita folyt a levéltárak közötti gyűjtőköri elhatárolás kérdéséről, különösen arról, hogy milyen elvek szerint történjék a gyűjtőkör elhatárolása. Mivel e kérdésben a budapesti székhellyel működő szervek okozzák a legtöbb problémát, ezért megállapodás született arról, hogy e szervek gyűjtőköri jegyzékét sürgősen el kell készíteni és azt a Budapesten működő érdektelt levéltárak vezetőivel meg kell vitatni.
