MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Kállay István: Az Országos Levéltár hároméves terve, 1947–1950. • 1977. [LSZ 1977/3. 519-527. p.]

10. Kiállítási termek A dolgozó rétegek művelődni vágyó nagy tömegeivel való kapcsolat kimélyitése, valamint az iskolai oktatás intenzitását fokozó szemléltetés céljából a jövőben az Országos Levéltárnak az állandó kiállítása mellett időszaki kiállításokat is kell rendeznie. Az Országos Levéltárnak korábban egyetlen — meglehetősen szűk befogadóképességű — kiállítási helyisége volt, amelynek berendezése szintén teljesen tönkrement. Tehát nemcsak ennek bővitett újbóli felállítására, hanem egy második kiállítási helyiség kialakítására és berendezésére is szükség van. 11. Épülethelyreállitás Az Országos Levéltár épülete Buda ostroma folyamán súlyos károkat szenvedett j egyik raktár szárnyának hátsó része leomlott, az egyik III. emeleti raktár teljesen, aa alatta levő n. emeleti raktár részben kiégett, a központi fűtőberendezés, kéménnyel és kazánházzal együtt teljesen megsemmisült, a füst-elvezető csatorna beomlott, a kéményt magába rejtő torony pedig oly mértékben rongálódott meg, hogy azt középmagasságon felül le kellett robbantani. A tetőt boritó szines cserép s az ezt tartó lécezés teljes egészében elpusztult, az alatta levő födémen pedig a belövések következtében számos kisebb-nagyobb, részben igen nagy terjedelmű folytonossági hiány tátong, amelyen keresztül a csapadék akadálytalanul most már a n. emeletig hatolt le s a raktártermekben levő anyagot veszélyezteti, sőt már eddig is effektív károkat okozott. Ezeken kivül a Levéltár oldalfalai is számos belövés nyomát viselik magukon, több helyen, főként a felsőbb emeleteken, súlyos fa lbe omlás okkal. E károk megszüntetése, amely a Levéltár épülettestének a torony1 kivételével eredeti külső formájában való visszaállítását jelenti, kis mértékben már 1945-ben megindult, a rendelkezésre bocsátott pénzösszegek aránytalanul csekély volta miatt azonban eddigelé számottevő eredményeket nem ért el. Pedig a helyreállítási munkálatok elhúzódása egyfelől az épület további rongálódását vonja maga után s ezáltal a megkésett helyreállítási munkálatok költségeinek egyre növekvő emelkedését idézi elő, másfelől a felsőbb emeleteken raktározott iratanyagot az időjárás viszontagságaival szemben egyre kevésbé védelmezvén meg, a levéltári állagokban jóvátehetetlen károsodásokat fog okozni .amelyért az Országos Levéltár a történeti felelősséget tovább nem vállalhatja. A helyreállítási munkák során külön kell említeni a levéltári hivatali- és raktárhelyiségek belső ablaktábláinak pótlását. Az Országos Levéltárnak idáig ugyanis két évig tartó küzdelmek során általában csupán a helyiségek külső"ablakait sikerült beüvegeztetnie. Ezek nagyrésze is csak apró darabokból összetoldott üveglapokból áll, csupán ideiglenes szükségmegoldásnak tekinthető. A levegő nedveseégének a levéltári anyagra nézve felettébb káros behatásait csak a helyiségek rendes üveglapokkal bevágott, kétszeres (belső-külső) ablakozása biztosithatja. Ugyanez a hivatali helyiségeket illetően a fUthetőség fokozása s ezzel egyúttal tüzelőanyagkimélés szempontjából fontos. Az Országos Levéltár alkalmazottainak az épület létesítése óta nagy hiányuk, hogy megfelelő mosdóhelyiség nincs az Országos Levéltárban. Fokozottabban van erre szükség mostan, amikor az ostrom alatt amugyis bemocskolődott iratanyag az éveken át ablaknélküli raktártermekben tovább piszkolódott, porosodott. Az Országos Levéltár épületének belső helyreállításával kapcsolatban tehát egy mosdóheh/iség (tussoló fülke) felszerelése válik szükségessé. 524