MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban. • 1975. [LK 1975/2. 353-380. p.]

Krónika 363 150 ezret. A Fővárosi Levéltár már kidolgozta filmtára nyilvántartásának szabályzatát. Ezt a szabályozást a következő 5 éves terv elején (esetleg a fővárosit alapul véve) országos érvénnyel el kell készíteni. Az Országos Levéltár restauráló műhelyei a tanácsi (Békés megyei, Borsod megyei, Nógrád megyei és Szolnok megyei) levéltárak anyagából 1972-ben 7779 fólió irat és 195 darab oklevél, 1973-ban (Főváros, Békés megyei, Somogy megyei és Vas megyei Levéltár részére) 4330 fólió irat, 64 darab térképszelvény és 10 darab oklevél restaurálását végezték el. Jelentős volt az ún. gyorssegély keretében nyújtott támogatás is. Jó kezdeményezésnek és követendő példának bizonyult Orbán Lászlóné (Zala megyei Levéltár) egyhetes anyagvédelmi gyakorlata az Országos Levéltárban. Az anyagvédelemmel szorosan összefüggő feladat a raktárak rendszeres takarítása, szükség esetén az anyag fertőtlenítése. Mindkét területen korszerűtlen megoldásokkal dolgozunk. A probléma megoldását volt hivatva elősegíteni a Levéltári Igazgatóságnak az a kezdeményezése, hogy az anyagvédelem legégetőbb kérdéseit 1973-ban igazgatói értekezleten vitatták meg. Rendezés A levéltárak rendező munkája az elmúlt 2 év folyamán, az előző évekhez viszonyítva, növekvő ntenzitással folytatódott. A tendenciát 4 év összesített adatainak összevetése szemlélteti: 1970-ben a rendezett iratok mennyisége 4 276 folyóméter 1971-ben a rendezett iratok mennyisége 5 614 folyóméter 1972-ben a rendezett iratok mennyisége 6 576 folyóméter 1973-ban a rendezett iratok mennyisége 7 462 folyóméter A mennyiségi növekedés több tényező eredménye. A levéltárak dolgozóinak létszáma, amint azt az előbbiekben már leírtuk, jelentősen gyarapodott, s így a rendezésre fordítható időt is növelni tudták. A Tanácsköztársaság és a felszabadulás negyedszázados jubileumi rendezvényei után, az akkor kiemelt közművelési-kiadványi teendők 1972—73-ban a megszokott mederben folytatódtak, s így az alapvető rendezési munkák újból előtérbe kerülhettek. De figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy az ún. ellenőrző, tehát viszonylag kisebb időráfordítással végezhető, rendezések volumene ugrásszerűen (az 1970. évi 218 és az 1971. évi 1264 folyóméterről 1972-ben 2332,1973-ban 2651 folyóméterre) megnőtt, ami elsődlegesen azzal függ össze, hogy a levéltárak a dobozolás és jegyzékelés előtt felülvizsgálták a korábbi rendezéseket. Sajnos, a raktárcsere és raktári profilírozás mellett elég gyakori jelenség az iratok kényszerű költöztetése, illetve le- és visszarakása (festés, szerelés stb. alkalmával), ami a rendezésre fordítható időkeretet számottevően megterheli. Az Országos Levéltár I. osztálya 1972-ben a.C szekció Dep. publico-politicum és a Dep. commissariaticum irataiban kiegészítő, a D. szekció Rokonczy Ignác kir. biztosi, a Militär Section és a Titkos rendőri, továbbá az E szekció Miscellanea anyagában tárgyi átrendezést végzett. 1973-ban tovább folyt a tárgyi, átrendezés, amelynek keretében a D szekció anyagából a Min. Commissär Kaschau, a Schulbehörde Ofen és az Organisierungs Commission Ofen, az E szekció anyagából Perényi Zsigmond, a Lymbus III. series, a Miscellanea és a Varia und Reponenda, végül az A szekció anyagából az Insinuata Cancellariae Austriacae iratainak feldolgozását végezték el. A II. osztály mindkét évben folytatta a Külügyminisztérium (540 fm) anyagának és a minisztertanácsi jegyzőkönyvekről készült xerox másolatoknak ellenőrző rendezését, befejezte a Párizsi Magyar Intézet és a nyilas Belügyminisztérium iratainak tárgyi átrendezését. AIII. osztályon folytatódott a kisebb családi levéltárak középszintű rendezése, valamint a Diplomatikai Levéltár anyagáról készült fényképek borítékolása és elhelyezése. Tárgyi átrendezést végeztek a Barkóczy, Becsky, Berényi, Forgách, Rhédey, Sibrik, Sombóry, és a Véghelyi család irataiban. AIV. osztály középszinten elsősorban pénzintézeti, bánya- és ásványolajipari vállalatok anyagát dolgozta fel, tárgyi átrendezést a Magyar Általános Hitelbank Rt., a Rimamurány—Salgótarjáni vasmű Rt. és a Hangya Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet irataiban végzett. Az Új Magyar Központi Levéltár 1972-ben a volt Nehézipari Minisztérium anyagából kialakította a fondókat és az állagokat, az Állami Ellenőrző Központ, az Élelmezési Minisztérium (1951—63. évi TÜK anyag), a Földművesszövetkezetek Országos Központja (1945—47), a Külkereskedemi Minisztérium és több külkereskedelmi vállalat, a Vidéki Taxi Egyesülés (1951—53), az Autótaxi Vállalat (1948—53), a Szállítási Igazgatóság (1951—59), a Magyar Állami Szénbányák (1946—49) és a Központi Döntőbizottság (1949—53) anyagában középszintű, több külkereskedelmi vállalat és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyes főosztályai irataiban ellenőrző, a Népbíróságok Országos Tanácsa (1945—50) irataiban darabszintű rendezést végzett. 1973-ban a Nehézipari Minisztérium irataiban a levéltár folytatta a fondok és az állagok kialakítását, közép-