MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1965-ben. • 1966. [LK 1966/2. 356-371. p.]

Krónika 367 1965), „A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez" című írása pedig a Századok 1965. évfolyamában jelent meg. A Történeti Statisztikai Évkönyv 1963/64. évfolyamában található Herczeg Etelkának Pest város XIX. századi népességéről írt és Lengyel Alfrédnak az „Adatok a Győr—Mosón megyei földreform történetéhez" című tanulmánya. A helytörténetírás elvi kérdéseivel IIa Bálintnak a „Stav a problemy mad'arské regionalni historiografie" (Konference o regionálnich dejinach Olomouc, Ostrava 1964.), Borosi Andrásnak a „Néhány szempont a falukrónikaírás gyakorlatának kialakításához" (L. Sz.), Gyimesi Sándornak „A helytörténetírás Borsod megyében" (L. Sz.) és Kanyar Józsefnek „A helytörténetkutatás időszerű kérdései a Kaposvári Állami Levéltárban" (L. Sz.) című tanulmánya foglalkozik. A helytörténeti feldolgozások közül ki kell emelnünk a Lakatos Ernő szerkesztésében megjelent „Pest megye múltjából" (Bp. 1965.) című kötetet, amelyben a szerkesztőnek Pest megye történetének forrásairól és Kosáry Domokosnak a kuruckori Pest megyéről írt tanulmánya is helyet kapott. Ugyancsak önálló kiadványként jelent meg Degré Alajosnak társszerzőkkel írt „Az egervári vár története" (Zalaegerszeg, 1965) című munkája. Kiss Mária Szombathely XIX. századi piacáról a Vasi Szemlében, Lengyel Alfréd az autonóm Győr megye kialakulásáról és 1526-ig terjedő működéséről, Balázs Péter egy győri német polgár 1848—49. évi naplójáról (II. rész) és Sáry István Győr megye népiskolai viszonyairól írt tanulmányát az Arrabona című múzeumi évkönyvben találhatjuk. A Fejér megyei Szemle közli Farkas Gábornak „Az élet megindulása és a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében 1945-ben" és az „Adatok Csákvár történetéhez 1918—1919", továbbá K. Móra Magdának a „Népoktatás a reformkori Fejér megyében" című feldolgozását. Ugyancsak az év folyamán látott napvilágot Kanyar Józsefnek az „Újjáéledés Somogyban" (Jelenkor, 1965) és „Az első somogyi újság" (Somogyi Szemle, 1965) című írása. Balogh István a tiszavasvári református templomról a Jósa András Múzeum évkönyvébe (Nyíregyháza, 1965), a XVIII—XTX. századi lófogatokról az Etnográfia (1965) írt tanulmányt. Komoróczy Györgynek „A királyi kisebb haszonvételek Debrecen feudáliskori történetében" (Déri Múzeum Évkönyve 1962—64), „Egy debreceni könyvkereskedő cég iratai a Debreceni Állami Levéltárban" (Magyar Könyvszemle, 1965) és „Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében" (L. K.) című tanulmányai jelentek meg. Román János „Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának szakmái és mesterségei a XVI— XVII. században különös tekintettel Hegyaljára" (Miskolc, 1965) című munkáját publikálta. Balanyi Bélának „Adatok Lászlófalva történetéhez" című összeállítása a Népkutató-Honismereti Kör Évkönyvében (Kecskémét, 1964—65), Oltvai Ferencnek „A szegedi boszorkányüldözés újabb dokumentumai" című írása a Tiszatájban és a „Pitvaros kertészközség küzdelme úrbéresítésért 1816—1848" című tanulmánya a Szántó Kovács Múzeum Évkönyvében (Orosháza, 1965) olvasható. Az Orosháza története című monográfiába (Orosháza, 1965) Szabó Ferenc Orosháza belterületének történetéről, a község kiegyezéstől az I. világháborúig terjedő történetéről készített feldolgozást és ugyanitt tette közzé Orosháza bibliográfiáját is. Ugyané szerzőtől-' még „A felszabadulás és a földreform Kaszaperen" (Szántó Kovács Múzeum Évkönyve), „A felszabadult Magyarország első kommunista néplapja, a Népakarat" (Magyar Könyvszemle, 1965), „Azé legyen a föld, aki megmunkálja" (Tiszatáj, 1965) és „A szeghalmi kutak néprajzából" (Sárréti Írások, 1965) című tanulmányok jelentek meg. A magyar történet köréből levéltárosaink szintén számos tanulmányt publikáltak, amelyek közül — időrendben haladva — meg kell említenünk Bácskai Verának a „Magyar mezővárosok a XV. században" (Értekezések a történeti tudományok köréből. Üj sor, 37. Bp. 1965), Bónis Györgynek a „Ständisches Finanzwesen in Ungarn im frühen 16. Jahrhundert." (Nouvelles Études Historiques publiées ä l'occasion du XII^ congres International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Bp. 1965), Baraczka Istvánnak „A hazai. pénzrendszerek és pénzek történetéhez 1540—1560 (L. K.), Kállay Istvánnak „Die Einführung einer neuen königlichen Steuer (census regius) in den königlichen Freistädten in Ungarn 1749—1780" (Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs XVII—XVIII. Wien, 1965), Bogdás Istvánnak „A XVI—XIX. századi anyagelőkészítő gépek és módszerek néhány műszaki adata" (Papíripar, 1965), Trócsányi Zsoltnak „Wesselényi Miklós" (Bp. 1965), Balogh Istvánnak „Die Type der Viehhaltung in den Zentralen Gebieten der Karpathenbeckens im 19. Jahrhundert" (Congressus Ethnographicus in Hungária, Bp. 1965), továbbá ugyané szerzőnek „A mezőgazdasági ismeretek tanítása az elemi iskolákban 1840—1940 közt" (A munkáranevelés hazai történetéből, Bp. 1965), „A paraszti gazdálkodás és termelési technika", „Az alföldi tanyásgazdálkodás" és „A paraszti művelődés" (mindhárom A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, Bp. 1965 c. kötetben), Simonffy Emilnek „A parasztföld_ és a tagosítás" (az előbb említett kötetben), Szabó Ferencnek „Justh Zsigmond és a századvégi agrárszocialista