MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]

326 Krónika A Szolnok megyei Levéltár a tervidőszak alatt több (az 1848—49-es forradalomról, a Tanácsköztársaságról, a török kortól a Tanácsköztársaságig témakörből) kamarakiállítást rendezett. Az intézmény tevékenyen bekapcsolódott a „Hazai esték" Szolnokon rendezett vetélkedő szervezésébe és 1974-ben a helyi stúdióban Naptár címmel rendszeres megemlékezésekkel szerepelt. A levéltár részt vett a megyeszékhely jubileumi megemlékezéseinek előkészítésében is. A Tolna megyei Levéltár 1975. június 3-án „Tolna megye története 1686—1849" című kiállításával avatta fel új, reprezentatív kiállítási termét. Ezenkívül a levéltár még „1848—49 Tolna megyében", „A Tolna megyei Levéltár története" és „Élt-e Háry János, a híres obsitos?" címmel állított ki dokumentumokat. A felszabadulás 30. évfordulója alkalmával a levéltár és a múzeum közösen mutatták be a megye felszabadulás előtti életét és az azt követő 3 évtizedes fejlődést. Több szerv együttműködésével jött létre Beszédes Józsefnek, a múlt század neves vízimérnökének emlékkiállítása. A levéltár vezeti a szekszárdi várostörténeti klubot és szervezi a megyei helytörténeti pályázatokat. A Vas megyei Levéltár az 1974. évi urbanisztikai nyári egyetem résztvevői részére, továbbá az egykori bögötei híres reformiskoláról, a Tanácsakadémián a tanácsok 25 éves tevékenységéről rendezett kiállítást és anyagot adott a Szentgotthárdi Kaszagyár és a Sárvár történetéről készült kiállításhoz is. Az igazgató irányította a honismereti mozgalom keretében a felszabadulás 30. évfordulójára való felkészülést. A levéltár részt vett a diákköri és az általa kiírt településtörténeti pályázatok elbírálásában. A Veszprém megyei Levéltár az 1893. évi városi tűzvészről, a 25 éves termelőszövetkezeti mozgalomról, az Alkotmány negyedszázados jubileumáról, Veszprémnek a szabad királyi városi rangért vívott harcáról, a régi veszprémi nyomtatványokból és a magyarországi kódexművészetről rendezett házi kiállítást. A Magyar Nyelv Hete alkalmából a Bakonyi Múzeumban került bemutatásra a „Veszprém megye nyelvemlékei — Középkori helynevek" című kiállítás, amelynek rendezésébe a levéltár is bekapcsolódott. A Zala megyei Levéltár más intézményekkel közösen a zalaegerszegi internáló táborról (feloszlatásának 50. évfordulója alkalmából), Zalaszentgrót történetéről és Hamburger Jenőről rendezett kiállítást. A levéltár részt vett a szocialista brigádok vetélkedőjének előkészítésében, a Zalai Ifjúsági Klub és a Hazafias Népfront által kiírt pályázatok elbírálásában is. 1975-ben az anyag hozzáférhetetlensége nagymértékben akadályozta a levéltár közművelő munkáját is. Mint a kiadványmunkánál már említettük, a tervidőszak alatt a Hajdú-Bihar és a Vas megyei Levéltár helytörténeti szöveggyűjteményt jelentetett meg. A Zala megyei Levéltár a közművelődéssel foglalkozó más megyei szervezetekkel együttműködési szerződést kötött, amely konkrétan és részletekbe menőkig meghatározta az egyes intézmények sajátos feladatait. A Somogy megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya értekezleten vitatta meg a közművelődéssel foglalkozó intézmények vezetőivel az együttműködés módszereit. A levéltári dolgozók ideológiai—szakmai továbbképzése. A tervidőszak alatt befejeződött az ELTE bölcsészkarán szervezett levéltári kiegészítő (levelező) szak első 3 éves ciklusa, amelynek keretében több tanácsi levéltári dolgozó is oklevelet szerzett. 1974-ben folytatódott a levéltári tudományos dolgozók szakmai—ideológiai továbbképzése. Az 1973-ban kezdett témakörben (A felszabadulás utáni korszak története feldolgozásának eszmeiideológiai és szakmai problémái az utolsó másfél évtized marxista történetírásában) vidéki és Budapesten szervezett tájkonferenciák keretében újabb előadások (A felszabadulás utáni korszak gazdaságtörténetének problémái, A felszabadulás utáni korszak társadalomtörténeti problémái, A felszabadulás utáni korszak politikatörténeti problémái és A felszabadulás utáni korszak ideológiai és művelődéstörténete) megvitatására került sor. 1975-ben a továbbképzés célja számítástechnikai alapismeretek elsajátíttatása volt. Ennek keretében részben az MTA Számítástechnikai Központjának munkatársai (Számítógépek fejlődése. Számítástechnikai alapok. Számítógép-rendszerek. Korszerű elektronikus számítógép hálózatok — Programozási alapismeretek — Személynevek, földrajzi nevek előfordulásának regisztrálása számítógépes technika segítségével), részben levéltárosok (A könyvtári és levéltári adatszolgáltatás útja a számítógépig — Adatszolgáltató módszerek levéltári szempontból) tartottak előadásokat. A témakör befejezése 1976-ra várható. A Levéltári Igazgatóság kidolgozta a középkáderképzés tankönyvének tematikáját. A tanulmányok 1976-ban készülnek el, s a tankönyv megjelenése 1977 végére vagy 1978 elejére várható. A képzés szervezeti kérdéseit addig a Levéltári Igazgatóságnak rendeznie kell. Az oktatási miniszter 115/1975. (MK 10/OM) sz. utasítása alapján 1975 szeptemberétől a középiskolákban lehetőség nyílt közgyűjteményi kezelő fakultatív tantárgy bevezetésére. 1975-ben az ország három gimnáziumában (Kőszeg, Pásztó, Vác) indult ilyen jellegű oktatás. A levéltári ismeretek tananyagának kidolgozására a Levéltári Igazgatóság Komjáthy Miklóst, Lakatos Ernőt és Sashegyi