MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar levéltárügy 1945-1969. • 1970. [LK 1970/1. 47-87. o.]

54 Balázs Péter fájóbb pontja az volt, hogy a Központ a levéltári kiadványok megjelentetésének problémáját országosan nem tudta megoldani. Amíg más rokon területek sorra létrehozták a maguk — gyakran csak töredékesen kihasznált — sokszorosító műhelyeit, addig a Levéltári Osztálynak a Levéltári Szemle és a különféle segédletsorozatok publikálásáról évről évre csak a legnehezebb nehézségek árán sikerült, nem egyszer hosszas késésekkel és kifogásolható minőségben, gondoskodnia. A területi levéltárak helytörténeti feldolgozásainak publikálásához a Központ semmiféle segítséget nem tudott nyújtani. A könyvbeszerzésre rendelkezésre álló hitelkeret sem fedezte a jogos igényeket. A hálózat iratvásárlási kerete évrőlévre olyan alacsony szinten mozgott, hogy a levéltárak más, rokon—jóllehet iratvásárlásra nem hivatott — intézményekkel nem voltak versenyképesek, amit ennek a szűkös ellátmánynak központi kezelése még tovább nehezített. A kép tehát, amelyet a levéltárak anyagi ellátottságáról festhetünk, meglehetősen sötét, és arra int bennünket, hogy a levéltárosok — ilyen adottságok mellett végzett — áldozatkész munkáját méginkább becsüljük és értékeljük. Ugyanakkor több jel mutat arra, hogy a következő évek folyamán a levéltárak többségének és általában a levéltári területnek helyzetében jelentős — bár sajnos nem országosan egyenletes — javulás várható. Az Új Magyar Központi Levéltár önálló épületének kérdése, amely 1962 óta napirenden van, előreláthatóan — 60 millió forintos ráfordítással — a következő 5 éves terv folyamán megoldást fog nyerni. A tanácsi levéltárak vonalán már az első esztendő említésre méltó eredményt hozott: a részükre leadott 5 és egynegyed milliós költségvetési hitelkerettel szemben az év végére a felhasználás összege 6 millió 390 ezer forintra ugrott az alábbi megoszlásban : 1968. évi költségvetés 1968. évi felhasználás (ezer Ft) (ezer Ft) 01. Béralap 3566 3660 02. Egyéb szem. kiadás 253 372 03. Fenntartási kiadás 1373 2057 05. Beszerzés 65 301 összesen 5257 ezer Ft 6390 ezer Ft Meg kell azonban mondanunk, hogy az 1 133 000 forintos ellátmánynövekedés nem jelenti a tanácsi levéltárak egyenletes fejlődését, hanem csak a Baranya, Békés, Hajdú, Pest és Tolna megyei tanács jelentős anyagi támogatását; a tanácsi levéltárak 2/3-a lényegében a minisztérium által leadott keretből gazdálkodott. A Levéltári Igazgatóság a maga vonalán mindent megtesz, hogy a tanácsi levéltárak súlyos elhelyezési problémáit fokozatosan megoldáshoz segítse. E cél érdekében a Művelődésügyi Minisztérium a IV. ötéves tervben a tanácsok részére 20 milliós keretet javasolt levéltári beruházási célokra. Sajnos, a tanácsok visszatervezéseiből az derült ki, hogy a részükre levéltári célra javasolt 20 millióból mindössze 6 900 000 forintot (Miskolc 4 milliót, Pécs 3 millióból 2 900 000 forintot) kívánnak levéltári beruházásra fordítani, 13 100 000 forintot pedig (Budapest a kapott 6 milliót, Győr a 4 milliót, Csongrád a 2 milliót és Veszprém az 1 milliót) más célra kívánják felhasználni.