MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban. • 1969. [LK 1969/2. 397-413. p.]

Krónika 413 Működési feladatok. A levéltárak felügyelete és irányítása A levéltárak az előző évekhez hasonlóan biztosították a hivatali ügyvitel zavartalanságát, s gondoskodtak az utólagos értesítéseknek az anyakönyvi II. példányokba történő bevezetéséről. A levéltári szakkönyvtárak állománya az év, folyamán 3167 (Országos Levéltár 201, tanácsi levéltárak 2966) művel, illetve 5053 (Országos Levéltár 732, tanácsi levéltárak 4321) kötettel gyarapodott összesen 239 186,54 (Országos Levéltár 58 850,40, tanácsi levéltárak 180 336,14) forint értékben. A Levéltári Igazgatóság az Országos Levéltár felett közvetlen, a tanácsi levéltárak felett ágazati felügyeletet gyakorolt. Az éves tervek és az előző évi beszámolók értékelése és jóváhagyása az I. évnegyedben megtörtént, a tanácsi levéltáraknál a jóváhagyást minden esetben helyszíni vizsgálat és megbeszélés előzte meg. A tanácsi levéltárak átadásával kapcsolatosan felmerült — elsősorban gazdasági jellegű — problémákat az Igazgatóság a levéltárfenntartókkal megtárgyalta, s amennyiben módjában állt, a jogos észrevételeket orvosolta. Az Igazgatóság munkatársai, illetve megbízottai „Az élet megindulása a felszabadulás után" témakörű kiadványmunka, továbbá a restaurálandó iratok felmérése érdekében is felkeresték a levéltárakat. Az igazgatói értekezletek napirendi pontjai között a levéltárak általános helyzete és az egyes szakfeladatok megoldásával kapcsolatos problémák egyaránt szerepeltek, s ugyanezek a Levéltári Szemle hasábjain is helyet kaptak. A tanácsi levéltárak többsége — a 112/1968. sz. MM rendeletnek megfelelően — a VB közvetlen irányítása alatt működik, azaz irányításukat a kulturális elnökhelyettes végzi. A VB közvetlen alárendeltség egyetlen levéltár esetében sem vezetett elzárkózáshoz sem a művelődési osztály, sem más intézmények vagy társadalmi szervek tudományos-népművelő munkájával kapcsolatban. A tanácsok részéről elsősorban a levéltárak népművelő munkája iránt mutatkozott érdeklődés, aminek okát egyrészt abban kereshetjük, hogy e téren már a tanácsosítást megelőzően is gyümölcsöző együttműködés alakult ki a levéltárak és a tanácsi szervek között, másrészt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a KMP megalakulása és a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának jubileumi ünnepségei a levéltárak aktív közreműködésével tartalmukban gazdagabbakká váltak. Ezen túlmenően néhány tanács máris felismerte, hogy a megye helytörténetírásának központja csakis a legfontosabb forrásokat őrző és tudományosan feldolgozó levéltár lehet. A Baranya, Heves, Pest és Tolna megyei példák azt mutatják, hogy a levéltárak messzemenően gyümölcsöztetik a tanácsok e téren irányukban mutatkozó anyagi és erkölcsi támogatását. Egy-egy levéltár egész munkájára kiterjedő tanácsi vizsgálat az év folyamán sehol sem volt, s a levéltár ügye csupán Baranya megyében került a VB ülés napirendjére. * Befejezésképpen megállapítható, hogy a levéltári terület az 1968-as évben is eredményes munkát végzett. A területi levéltárak tanácsi kezelésbe adásával kapcsolatos nehézségeket sikerült áthidalni, s e levéltárak a tanácsok irányítása alatt is rendeltetésszerűen, szakfeladataik háttérbe szorítása nélkül működhettek tovább. Jóllehet az első év tapasztalatai alapján arra lehet számítani, hogy ezen levéltárak fejlődése nem lesz egyenletes, remélhető, hogy a tanácsok az eddiginél jobb anyagi ellátottságukról tudnak majd gondoskodni, s a levéltárak egységes irányelvek és módszerek szerinti munkája törés nélkül folytatódhat tovább. Balázs Péter