MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban. • 1969. [LK 1969/2. 397-413. p.]

Krónika 409 mutatta be legérdekesebb dokumentumait. A Békés megyei Levéltárnak ugyancsak a Történelmi Társulat vándorgyűlése szolgáltatott alkalmat arra, hogy a békéscsabai városi tanácsház nagytermében „A 250 éves Békéscsaba múltjának levéltári dokumentumai" címmel nagy érdeklődést kiváltó önálló kiállítást rendezzen. A levéltár dokumentumokkal szerepelt a „Békés megye 1848—49-ben" című múzeumi vándorkiállításon, a gyulai múzeum állandó kiállításán, s anyagot adott a Gyulán megnyitott Erkel emlékszobához és a Békéscsabán rendezett postatörténeti és bélyegkiállításhoz. A Csongrád megyei 1. sz. Levéltár „A 125 éves Csanádalberti" címmel önálló, továbbá az egyetemi könyvtárral (Dugonics Andrásról), a MÁV szegedi igazgatóságával (a szegedi vasútról), a szegedi múzeummal (az őszirózsás forradalomról) és a határőrség klubjával (a szegedi munkásmozgalomról) közösen rendezett kiállítást. A 2. sz. Levéltár „Szentes az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején" címmel válogatott és adott iratokat a helyi múzeum kiállításához. E témakörben a levéltár még több kisebb helyi és vándorkiállítást is rendezett. A Csongrádi Napok alkalmával nyílt meg a levéltár „Csongrád az 1848—49-es szabadságharcban" c. házi kiállítása. Győrött a levéltár több tárlóban mutatta be az őszirózsás forradalom dokumentumait, a múzeumnak pedig „A KMP megalakulása" és a „Dokumentumok a polgári demokratikus forradalom időszakából", valamint a „Szülőföldünk nagyjai" с kiállításhoz adott iratokat. A soproniak az őszirózsás forradalomról házi és levéltári-múzeumi kiállítást egyaránt rendeztek s változatlanul sok látogatója volt a levéltár állandó várostörténeti és a Fabricius-házban levő címertani kiállításnak is. A levéltár kiállítással vett részt a csornai „Rábaközi Napok" rendezvényein és iratokat válogatott a brennbergbányai bányatörténeti kiállításhoz. A Hajdú megyei Levéltár az Agrártudományi Főiskola 100 éves jubileumi kiállításához, a Kölcsey emlékkiállításhoz, a Munkásmozgalmi Múzeum anyagának kiegészítéséhez, a sajtótörténeti kiállításhoz stb. kutatott fel dokumentumokat. A Nógrád megyei Levéltár a polgári demokratikus forradalom 50. évfordulójára a múzeummal közösen rendezett kiállítást. A Somogy megyei Levéltár több, az őszirózsás forradalommal foglalkozó, valamint a szigetvári Zrínyi, a pápai Petőfi és a marcali Noszlopi kiállításhoz válogatott ki dokumentumokat. A Vas megyei Levéltár a szombathelyi Nyári Egyetem megnyitására „Dokumentumok Vas megye történetéből" címmel rendezett kiállítást, s dokumentumokat adott a „100 éves a Vas megyei sajtó" című, valamint a Sárvár várossá avatása alkalmából megnyílt kiállításhoz is. A Veszprém megyei Levéltár a múzeummal közösen „Veszprém vármegye útja a forradalomba", a Zala megyei ugyancsak a múzeummal az „Ötven éve alakult a KMP" címmel, továbbá Csányi Lászlóról, majd Zalalövő történetéről rendezett kiállítást. Az év folyamán a Békés megyei olvasókönyv I. kötete és a „Szeged múltja írott emlékekben" című kiadvány megjelent s nyomdakész állapotban van a Szolnok megyei helytörténeti olvasókönyv is. A középiskolás történettanítást és a szakköri munkát kívánta támogatni Kanyar Józsefnek „A Tanácsköztársaság Somogyban (Egy középiskolai szakköri foglalkozás forgatókönyve a Somogy megyei helytörténeti olvasókönyv felhasználásával)" című, a LSz-ben megjelent összeállítása. A LSz az „Emlékezzünk régiekről" sorozatban a szombathelyi, soproni, miskolci levéltárról adott riportot. A Népművelés című lapban Komoróczy György „Levéltár és népművelés" címmel írt cikket s Szabó Ferencnek „A levéltári kutatás legfontosabb módszertani és technikai tudnivalói a honismereti kutatók számára" című összeállítása a Kőrösmenti Honismereti Közleményeké, füzeteként jelent meg. A helytörténeti munka elősegítésére Soós Imre lefordította és jegyzetekkel látta el Bél Mátyásnak Heves megyéről írt ismertetését. Levéltáraink többségében az iskolák csoportos levéltárlátogatásai már rendszeresekké váltak. A jelentések több más jelentős kezdeményezésről, illetve a levéltárral kapcsolatos igényről is beszámolnak. A Pest megyei múzeumvezetők egyik értekezletüket a levéltárban tartották meg, s ennek napirendjén a közös kiállítási és helytörténeti problémák megvitatása szerepelt. Több levéltár igazgatója rendszeresen előadást tart a pedagógusok és a honismereti mozgalom vezetői részére (Békés megyében a történelemszakos tanárok továbbképzése a levéltárban folyik). A Heves megyei Levéltár igazgatója tanácsülésen ismertette Eger város történetét, a Somogy megyei Levéltár igazgatója a járási művelődési osztályvezetők részére is tartott előadást. Szinte valamennyi levéltár esetében a népművelés lényeges alkotóeleme a TIT megyei történelmi szakosztálya, a megyei helytörténeti bizottság, a népművelési tanács és egyéb hasonló bizottságok és testületek munkájában való aktív közreműködés. Több levéltárban folyt szervezett helytörténeti adatgyűjtés is : Heves megyében az igazgató községtörténeti adattár összeállításán fáradozik, Fejér megyében felszabadulási kronológia készül. Veszprémben veteránok adatait kutatták fel s a Pest megyei Levéltár az 1919-es tanácselnökök visszaemlékezéseinek gyűjtését kezdte meg. A levéltárak tudományos dolgozói által tartott népművelő előadások száma évente több százra tehető s ugyancsak szép számban jelennek meg levéltári anyagra épülő cikkek, illetve a levéltárak helyzetével és munkájával foglalkozó ismertetések is.