MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1967-ben. • 1968. [LK 1968/2. 341-358. p.]

348 Krónika város közigazgatása (1685—1944) és Gyöngyös város (1650—1944. évi jegyzőkönyvek); Esztergomban a polgármesteri hivatal (1930—1949) és az Elhagyott Javak Kormánybiztosa komáromi kirendeltsége, a Győri Állami Levéltárban Győr város tanácsa (1911—1929), polgármesteri hivatala (1872—1944), tiszti ügyésze (1924—1944), árvaszéke (1872—1944), házipénztára (1872—1944), adópénztára (1872—1936) és árvapénztára (1872—1936), továbbá a mosonmagyaróvári részlegben Hegyeshalom nagyközség (19.30—1944) és Mosonmagyaróvár város Tanácsa V. B. (1950—1956), Gyulán Békés nagyközség (1944—1945), a Békés megyei villamossági vállalat (1900—1950), a Gyulai Városi Tanács V. B. pénzügyi osztálya (1950—1960), Endrőd község Tanácsa V. B. (1950—1957) és a battonyai Béke Tsz (1952—1957), Kaposvárott Széchenyi Andor Pál uradalma (1786—1945), a megyei tiszti orvos (1933—1947), a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya (1950—1954), a megyei földbirtokrendezési tanács és a földhivatal, továbbá az áttelepítési kormánybiztosság, a Kecskeméti Állami Levéltár kiskunfélegyházi részlegében a városi igazgatás (1849—1872), az árvaszék (1880—1933) és a járlatkezeiő hivatal (1920—1950), Miskolcon a törvényszék (1871—1944), a Kereskedelmi és Iparkamara (1883—1949), a Tanácsköztársaság Borsod megyei szervei, a postaigazgatóság (1945—1955), az OSzH fiókjai, több üzem és iskola, Nyíregyházán Szabolcs megye főispánja (1867—1949) és a községek, Pest és Nógrád megyei Levéltárban a Pest megyei úrbéri törvényszék, a Nógrád megyei törvénykezési fondok, Balassagyarmat és Salgótarján város, a Nógrád megyei községek, továbbá mindkét megye ipartestületei, Pécsett a városi erdőgondnokság (1896—1952), a mérnöki hivatal (1900—1950), a begyűjtési hivatal (1946—1956), a villányi (1921—1949) és a siklósi (1900—1949) főszolgabírók, az igazoló bizottságok, továbbá több község és iskola, Sátoraljaújhelyen 12 családi fond, Sopronban a megyei Nobilitaria, a városi fogyasztási (1896— 1945) és javadalmi (1945—1950) adóhivatal, több község, az államépítészeti hivatal (1879— 1950), a GYSEV igazgatóság (1872—1950), a soproni szociális otthon (1870—1940), a soproni városi és a csornai járási tanács (1956) és a soproni járásbíróság telekhivatala, Szegeden Csanád megye alispánja (1901—1902) és árvaszéke (1872—1923), a nagylaki (1872—1924) és a makói (1872—1949) főszolgabírók, Szeged város th. bizottsága és polgármestere (1941—1947), a Csanád megyei közellátási felügyelőség (1945—1950), és Csanádalberti nagyközség (1909—1950), Szekszárdon 13 község és a tamási járásbíróság, Szentesen Csongrád megye bizottmánya (1860— 1871), tiszti széke (1861—1867), törvényhatósági bizottsága (1872—1944) és alispánja (1861— 1944), továbbá Hódmezővásárhely város tanácsa (1691—1902), Székesfehérváron a városi katonai ügyosztály (1870—1911), a móri járásbíróság (1919—1946) és a közjegyzők (1875— 1944), Szolnokon a megyei árvaszék (1939—1941), a tanácsok (1955), az OSzH és MNB fiókok (1948—1961), Szombathelyen Vas megye alispánja (1932—1949), árvaszéke (1948— 1950), direktóriuma és a tanács VB oktatási osztálya (1950—1951), Szombathely város polgármestere (1882—1915), továbbá az Egerváry, Hertelendy, Korchmáros, Mikos és Tulok család, Veszprémben az ÁFTH (1950—1956), Veszprém város polgármestere (1890—1949), a sümegi (1950—1956) és a devecseri (1950—1956) járási tanács, továbbá Veszprém város tanácsa (1950—1951) VB osztályai és több község, Zalaegerszegen több község, mezőgazdasági termelőszövetkezet, iskola, továbbá a nagykanizsai polgármesteri hivatal iratainak középszintű rendezése érdemel említést. Az Országos Levéltár I. osztályán középszintű tárgyi átrendezésre került az Archívum Familiae Nádasdy, az Exactoratus Fundationalis, a Hoffinanz Ungarn: Nádasdysche Akten és az 1849-es pénzügyminisztérium anyaga. A II. osztály a Külügyminisztérium sajtó- és kulturális osztálya, továbbá jogi osztálya, a Pénzügyminisztérium elnöki osztálya és a Belügyminisztérium általános irataiban végzett tárgyi átrendezést. A III. osztály tárgyi alapon rendezte a dévai közbirtokosság és a Kállay-család újabban átvett, továbbá Eble Gábor és a Jambrekovich család iratait és tárgyi átrendezést végzett az Országos Iparegyesület anyagában (ez utóbbiban 405 tárgyi csoportot alakított ki). Itt említhető a Múzeumi Törzsanyag átvizsgálása és ideális rendjének elemző cédulák segítségével történt kialakítása. Az Országos Levéltár III. osztálya több mint 10 000 oklevélből készült fényképmásolatot borítékolt s ezzel a Diplomatikai Levéltár 1—22 000-ig terjedő fénymásolat sorozata teljes lett. A Fővárosi Levéltár a budai alkamarási hivatal (1795—1868. évi kórházi iratok), a pesti tanácsi Intimata (1786—1848) és a gyűjtemények (nyomtatványok, iratfényképek, kiváltságlevelek stb.), a gyulai a megye II. József kori közigazgatása, Wenckheim Antal és örökösei uradalma (1860—1943), a szeghalmi (1926—1949) és a szarvasi (1796—1948) gimnázium, a soproni a város árvaügyi igazgatása (XVI—XX. század) irataiban végzett darabszintű rendezést — országosan 241 fm terjedelemben. A rendezőmunka eredményeként 1967. december 31-ére a levéltári hálózat iratanyagának rendezettsége az alábbiak szerint alakult: