MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1967-ben. • 1968. [LK 1968/2. 341-358. p.]

Krónika 345 tárakból származó iratokat vásárolt. A Diplomatikai Levéltár részben vásárlás útján, részben rendezésre került iratanyagból 64 oklevéllel gyarapodott, s jelenlegi állománya 105 867 oklevél. Az osztály a Fővárosi Levéltártól számos egyesület és intézmény fondját, illetve fondtöredékét vette át, a magyar—csehszlovák iratcsere keretében viszont átadta a Bárczay-család és több szlovákiai város eddig itt őrzött iratanyagát. A IV. osztály anyaga a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. ügyvezető igazgatósági (1898—1950), az Angol—Magyar Bank Rt. levelezési (1933— 1947), a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. elnöki (1895—1944) és a bécsi, passaui és regensburgi kirendeltségi (1946—1950), a Magyar Vámpolitikai Központ közgyűlési és igazgatósági (1912—1943), továbbá a Wolfner Gyula és Tsa Rt. Bőrgyár 1919—1934. évi irataival gyarapodott. Az osztály a fővárosi, a miskolci és a pécsi levéltárnak adott át iratokat. A Népidemokratikus osztály által begyűjtött közel 700 fm irat közül a Minisztertanács, az Országos Tervhivatal, a Nehézipari Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérum, a Belkereskedelmi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Legfelsőbb Bíróságtól átvett anyag terjedelme a legszámottevőbb. A területi levéltárak közül a fővárosi a budapesti büntetőtörvényszék (1940—1941), több tanácsi fond, a Wander-féle Gyógyszergyár Rt. (1920—1946), a Chinoin Gyógyszergyár 1918— 1952), és a Kőszénbánya 's Téglagyár Társulat (1868—1945), a debreceni a pallagi akadémiai intézet (1915—1949), a gyulai két békéscsabai gimnázium (1855—1948), a miskolci a helybeli járásbíróság (1898—1927), a Pest- és Nógrád megyei a Nógrád megyei statisztikai igazgatóság (1951—1966), a pécsi a helybeli városi mérnöki hivatal (1890—1940), a szekszárdi 22 mezőgazdasági termelőszövetkezet és a tamási járásbíróság, a székesfehérvári az adonyi járásbíróság (1881—1929) és az ÉM Fejér megyei építőipari vállalat (1950—1960), a veszprémi a KIOSZ helyi csoportok, MNB-fiókok, a balatonfüredi hajógyár, az úrkútl mangánbánya, a halimbai bauxitbánya, a megyei lapkiadó vállalat és a Beruházási Bank megyei fiókja, végül a zalaegerszegi az MNB-fiókok, a nagykanizsai folyammérnöki hivatal (a Pécsi Állami Levéltártól) iratainak, valamint a sümegi Kisfaludy-emlékmúzeum feudális kori gyűjteményének átvételéről számolt be. Itt említjük meg, hogy Baja város levéltárának a Pécsi Állami Levéltárból a Kecskeméti Állami Levéltárba történő átszállítása az év folyamán befejeződött. Országosan a 20 000 fm-t is meghaladja az az iratmennyiség, amelyet a levéltárak helyhiány miatt nem tudtak átvenni. Bár egyes helyeken (pl. Kecskeméten) új raktárakkal sikerült néhányszáz fm-nyi anyag átvételét biztosítani, ez az országos helyzeten jelentősen nem változtat. Levéltárainknak több mint fele 100 fm-t meghaladó iratanyag átvételére már nem képes, az erőteljesebb selejtezést pedig a szűkös létszámviszonyok akadályozzák meg. Néhány levéltárunkban (fővárosi, győri, Pest megyei, szombathelyi és zalaegerszegi) a kedvezőtlen raktározási körülmények miatt több mint 15 000 fm veszélyeztetett iratanyag található. A szervek őrizetében levő veszélyeztetett iratok mennyisége meghaladja a 4000 fm-t. A két fentebbi körülményből adódik, hogy országosan mintegy 35 000 fm iratanyag megfelelő raktári elhelyezésére lenne szükség. Reális lehetőségeink azonban jelenleg ennek Vio-ére elegendőek. A levéltárak jelentései 3293 szervlátogatásról számolnak be. A levéltárak székhelyén és a vidéken végzett ellenőrzések száma megközelítőleg azonos volt. A'£ Országos Levéltár Népidemokratikus osztálya két párhuzamos irattáros tanfolyamot rendezett, összesen 100 résztvevővel. A Fővárosi Levéltár a már kialakult korábbi gyakorlat szerint mind a tanácsi szervek, mind a vállalatok irattárosai részére indított tanfolyamot, s ezek végeztével 48 fő kapott látogatási bizonyítványt. A szegedi és a szekszárdi levéltár igazgatója egyes járások községi vb-titkárai, illetve iratkezelői és selejtezési felelősei részére tartott eligazító előadásokat. A levéltárak iratállományával és irattári ellenőrzésével kapcsolatos adatokat a 346. oldalon levő táblázat mutatja. Rendezés Az iratrendezés, miként az előző években is, 1967-ben a levéltárak fő feladatát képezte. Jelentős volt a tervidőszak alatt végzett raktárrendezési munka: a 12 824 fm-t érintő anyagmozgatásból 4486 az Országos Levéltár, 8338 a területi levéltárak beszámolójában szerepelt. Az Országos Levéltár titkársága irattárának raktári átrendezését végezte el. Á IV. osztály a bányászati, valamint a vas- és gépipari fondok ideális rendjét alakította ki, és a Hess András téri raktárból a főépületbe nagyobb mennyiségű iratot szállított át. A Népidemokra-13 Levéltári Közlemények