MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1966-ban. • 1967. [LK 1967/2. 285-297. p.]
286 Krónika A levéltáraknak gazdálkodás céljára biztosított 2 983 000 Ft dologi ellátmányból a budapesti levéltáraknak 2 237 000 Ft, a vidéki levéltáraknak 746 000 Ft jutott. Beruházásra az 1966. évben 523 000 Ft állt rendelkezésre. A globálisan felhasznált 13 180 000 Ft. az előirányzatnak 89,l'°/o-át tette ki. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az év folyamán a Pécsi Állami Levéltár felújítási munkálatainak elmaradása miatt közel 1,4 millió Ft-ot zároltatni kellett, a felhasználás 98,4'%-os. Részleteiben a felhasználás az alábbiak szerint alakult: Állományba tartozók bérére (01. rovat) 6 738 000 Ft-ot folyósítottunk. Egyéb bérek címen (02. rovat) 183 000 Ft-ot használtunk fel, melyből a Levéltári Szemle cikkei szerzőinek 22 000 Ft, a sokszorosított formában kiadott levéltári leltárak szerzőinek 16 400 Ft tiszteletdijat utaltunk ki. Személyi kiadásokra (03. rovat: jutalom, segély, kiküldetési költség, stb.) összesen 210 000 Ft-ot fordítottunk, melyből kiküldetési költségre a levéltárak az előirányzat 92,8%-át, 95 586 Ft-ot használtak fel. Társadalmi juttatások címén (04. rovat: családi pótlék, étkeztetési hozzájárulás) felhasználásra került 257 000 Ft. Működési kiadásokra (05. rovat) összesen 2 559 000 Ft-ot fordítottunk. Ebben az összegben szerepelnek azok a rendkívüli kiadások is, amelyeket az év folyamán a levéltárak részére engedélyeztük (Országos Levéltárnak ingatlanfenntartásra és fűtési költségekre 125 000 Ft, a Fővárosi Levéltárnak fenntartási költségekre 12 000 Ft, a Gyulai Állami Levéltárnak tűzrendészet! és fenntartási költségekre 10 500 Ft, a Kazinczy Ferenc Állami Levéltárnak (Sátoraljaújhely) festési és villanyszerelési költségekre 8.500 Ft, a Debreceni Állami Levéltárnak festés,! és állványjayítási költségekre 6 000 Ft, stb.). Az 1966. évben a levéltárak összes hevederigényét (10 000 db 51 156 Ft értékben) és fedőlemezigényét (49 000 db 73 640 Ft értékben) központilag biztosítottuk. Szolgáltatásokra (06. rovat: szállítás, közműdíj, postaköltség, SZTK-járulék stb.) 1 293 000 Ft-ot használtunk fel. Felújítási hitelből (08. rovat) 1 702,000 Ft került felhasználásra. Ebből az összegből fedeztük az Országos Levéltár iratgázositó-kamra létesítési és födémmegerősítési, nyomásfokozó felszerelési és belső átalakítási, az Országos Levéltár Népidemokratikus osztálya központi fűtési és villanyszerelési, a Kecskeméti Állami Levéltár raktárépületének átalakítási költségeit. Elkészíttettük a Pécsi Állami Levéltár és a Fővárosi Levéltár felújítási tervdokumentációját. Állóeszközök beszerzése és kisebb építkezés címén (09. rovat) 238 000 Ft-ot használtunk fel, amelyből beszerzésre 78 000 Ft-ot (többek között 5^ db írógép, 1 db villany számológép és 30 db kézi tűzoltókészülék), könyv- és iratvásárlásrav 136 000 Ft-ot, kisebb belső építésre 24 000 Ft-ot fordítottunk. A beruházási hitelfelhasználás 497 000 Ft volt, melyből az Országos Levéltár második restauráló műhelye részére 1 db Impregnátor gépet (290 000 Ft), 1 db másolóasztalt, a Központi Könyvtára részére 1 db Kardex szekrényt szereztünk be és berendezéssel láttuk el az új kutatóhelyiséget (46 000 Ft). Állványzatot építettünk a nyíregyházi (48 000 Ft) és a zalaegerszegi levéltárban (21 000 Ft), több levéltár részére különböző irodabútorokat és 10 db raktárkocsit vásároltunk. Komplex (szakmai és gazdasági) ellenőrzésre äz év folyamán 5, gazdasági ellenőrzésre 19 intézménynél került sor. A vizsgálatok során lényegesebb rendellenességet nem tapasztaltunk. Gyűjtőterület ellenőrzése. Iratbegyűjtés A levéltárak iratanyagának mennyisége a tervév folyamán az alábbiak szerint alakult: az iratanyag mennyisége az év elején 141 469 fm az év folyamán begyűjtött iratanyag 3 048 fm az év folyamán csökkenés (iratátadás, selejtezés) 3 679 fm az iratanyag mennyisége az év végén 140 838 fm (Az iratanyag év eleji mennyisége nem egyezik meg az előző esztendő évvégi adatával. Az eltérés onnan adódik, hogy a nyíregyházi és a szegedi levéltár — új felmérés eredményeként — korrigálta iratanyagának mennyiségi adatait.) Az állami levéltári hálózat iratanyagának mennyisége a tervév folyamán annak ellenére, hogy a begyűjtött iratok terjedelme megegyezett a sokévi átlaggal, nem gyarapodást, hanem csökkenést mutat. Ez a — az államosítást követően '(az 1956-os esztendőt kivéve) nyilvánvalóan első alkalommal mutatkozó — jelenség abban leli magyarázatát, hogy az Országos
