MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben. • 1965. [LK 1965/2. 321-336. p.]

334 Krónika A filmkutatóban az év folyamán 113 (102 belföldi, 11 külföldi) személy dolgozott. (A külföldiek közül 6 szovjet, 1—1 bolgár, csehszlovák, lengyel, osztrák és román állampolgár volt.) A kutatási esetek száma az előző évi szinten (1736) mozgott. Az év folyamán végzett konzerválást és restaurálási munka a következő volt: Pergamenoklevél 61 db Gépi iratrestaurálás 22 011 folio Kézi iratrestaurálás 435 „ Iratkonzerválás 22 414 „ Térkép és tervrajz reastaurálása 388 db Pecsétrestaurálás 221 „ Kötésrestaurálás és konzerválás 53 „ Fertőtlenítés 940 kötet A munka keretében az Országos Levéltár anyagából laminálták a gyömrői Teleki Levélvár 8512 folio és konzerválták 2723 folio iratát, restauráltak 324 db térképet és 126 térképek mellett őrzött iratot, 202 db pecsétet, 4 dica kötetet, elvégezték a múzeumi intézmények 16 800 folio iratanyagának fertőtlenítését és konzerválását, továbbá az esetenként előkerült rongált és fertőzött anyag „gyorssegély" keretében történő restaurálását. Terven kívül készült el az I. osztály anyagából 42 kötet különböző művészi bőrkötésének konzerválása. A területi levéltárak részére végzett munka keretében az Esztergomi Állami Levéltár anyagából 18 kötet városi jegyzőkönyvet, a debreceni részére 2 hajdúdorogi jegyzőkönyvet, a szentesi részére 57 db térképet restauráltak. A Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár részére elkészült Újpest város 940 kötet segédkönyvének fertőtlenítése, a Fővárosi Levéltár részére megkezdődött a budapesti rendőrkapitányság rezervált iratainak restaurálása. A könyvkötő műhely a levéltárak részére 29100 db 24X37 cm-es, 12 000 db 12X37 cm-es és 16 810 db különböző méretű, tehát összeseri 57 910 db fedőlemezt készített. Egyébként a műhely az Országos Levéltár könyvkötési igényeit elégítette ki. Továbbképzés. Tapasztalatcsere A Módszertani Kollégium keretében az év folyamán két új bizottság létesült. Az iratkezelési reform előkészítésére alakult bizottság célkitűzései között a fontosabb magyar és külföldi iratkezelési rendszerek tanulmányozása alapján az iratkezelés alapelveinek megállapítása, továbbá a hazai iratkezelés jelenlegi helyzetének felmérése és értékelése szerepel. Ezeket fogja követni a magyar országos főhatóságok számára egységes — de a sajátosságokat figyelembe vevő — szabályzattervezet kidolgozása. A bizottság elnöke Bekény István. A Hungarica Bizottság kidolgozza a külföldön található magyar vonatkozású forrásanyag katasztere felfektetésének alapelveit, felderíti ennek az anyagnak hazánkban is megtalálható segédleteit és a hiányok pótlására javaslatokat tesz. Feladatának tekinti a bizottság, hogy a külföldre utazó levéltárosok adatfeltáró munkájához segítséget nyújtson és eredményeiket nyilvántartásba vegye. A bizottság elnöke Komjáthy Miklós. A többi (rendezési, segédletkészítési, selejtezési, kiadványi és népművelési) bizottság lényegében folytatta az előző években megkezdett munkát, bár egyes bizottságok tevékenysége lanyhuló tendenciát mutat,' s a kitűzött feladatok megoldása elmaradásának indokoltsága nem egy esetben vitatható. A népművelési bizottság elnöke (mivel Bekény István az újabbkori iratkezelési bizottságban tevékenykedik tovább) Iványi Emma lett. 1964 júniusában befejeződött a kétéves levéltárosképző tanfolyam, amelynek tananyagaként történeti segédtudományi alapismeretek, történeti statisztikai módszertan, a bírósági szervezet és perjog története, a magyar feudális és burzsoá magán- és büntetőjog elemei, a kapitalista kori megyei igazgatás szervezete, az iratanyag levéltári forrásértékének vizsgálata, továbbá latin és német paleográfiai gyakorlatok szerepeltek. Az egyes konzultációkat Bónis György, Borsa Iván, Bottló Béla, Ila Bálint, Incze Miklós, Kosáry Domokos, Lakatos Ernő, Maksay Ferenc, Varga Endre és Vörös Károly vezették. A tanfolyamot a következő levéltári