MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben. • 1965. [LK 1965/2. 321-336. p.]

324 Krónika üléstermében tartott vitaülésen sikerrel védte meg kandidátusi értekezését („Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon")Krizsán László levéltáros (Pest és Nógrád megye Állami Levéltára) és Rácz Béla levéltáros (Országos Levéltár) szovjet aspirantúrára nyertek felvételt. A gyűjtőterület ellenőrzése. Iratbegyüjtés A levéltárak iratanyagának mennyisége az elmúlt év folyamán a következőképpen» alakult: Az iratanyag mennyisége az év elején 135 256 fm Az év folyamán begyűjtött iratanyag 2 998 fm Az év folyamán csökkenés (iratátadás, selejtezés) 1 478 fm Az iratanyag mennyisége az év végén 136 776 fm Mennyiségileg a legtöbb iratot az Országos Levéltár (714 fm), a Fővárosi Levéltár (502 fm), a Pest megyei (330 fm), továbbá a győri (191 fm), a zalaegerszegi (169 fm) és a veszprémi (100 fm) gyűjtötte be. A többi levéltár begyűjtött anyaga nem érte el a 100 fm-t. Az iratgyarapodással kapcsolatban kívánjuk megjegyezni, hogy a területi levéltárak anyaga az év folyamán haladta meg a központosításkori mennyiség kétszeresét: 1950-ben ugyanis a területi levéltárak iratanyaga 49 650 fm, 1960 végén pedig 100 399 fm volt. Az iratgyarapodás mértéke a Veszprémi Állami Levéltár esetében volt a legnagyobb: 362-ről 1866 fm-re, vagyis több mint ötszörösére növekedett. Utána Szolnok következik, ahol 600-ról 2690 fm-re, azaz közel 4,5-szörösére gyarapodott a levéltár iratanyaga. Mennyiségileg a legtöbbel az Országos Levéltár (11 676 fm) és a Fővárosi Levéltár (7204 fm) anyaga gyarapodott. A gyarapodásnak mind arányát, mind mennyiségét tekintve a Nyíregyházi Állami Levéltár eredményei a legkedvezőtlenebbek: iratanyaga 15 év alatt 1500^xól csupán 1605 fm-re növekedett. • A fontosabb begyűjtött fondok vagy fondrészek közül említést érdemel a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesülete, a Magyar—Szlovák Földbirtokpolitikai Vegyes Bizottság magyar tagozata, az Állami Földmérési Felügyelőség, az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap, a zsidók anyagi és vagyoni ügyeinek megoldására kinevezett kormánybiztos, Wlassics Gyula miniszter (Országos Levéltár II. osztály), az Országos Turista Egyesület, a Kühne család, a Genealógiai és Heraldikai Társaság, a Magyar Gyorsíró Társaság, a Bay család,, a Bilkei-Gorzó család, a Bártfai Szabó család (III. osztály), a Kőbányai Serfőzde, a Magyar Bányatermékek és Fémáruértékesítő Rt. (IV. osztály) és több minisztérium 1945 utáni iratanyaga (Népi Demokratikus Osztály), továbbá a Budapesti Büntetőtörvényszék, a,Pesti Váltótörvényszék, a Budapesti Népbíróság, a volt Fővárosi Jogi Iroda (Fővárosi Levéltár), Hajdúböszörmény város, a Tölgyi és Kruspér család (Debrecen), a selypi cementmű (Eger), a győri állami tanítóképző és tanítónőképző, az orsolyarendi tanítónőképző, a Győri Waggon- és Gépgyár, a Győri Ének- és Zeneegylet (Győr), a KSH • Somogy megyei igazgatósága (Kaposvár), a Hazafias Népfront kiskunfélegyházi szervezete (Kecskemét), a Szabolcs megyei tanfelügyelőség (Nyíregyháza), a Harsányi Zsolt hagyatéknak a Madách családra vonatkozó anyaga (Pest megyei), a Magyar Írók Szövetsége pécsi csoportja (Pécs), Gaál István csornai ügyvédi irodája (Sopron), Csongrád megyei régi pénzintézetek^ (Szentes), a pápai tanítóképző, a veszprémi takarékpénztár, Veszprém város, a zirci apátság (Veszprém), a zalaegerszegi és" keszthelyi céhek (Zalaegerszeg) iratanyaga, illetőleg irattöredéke. Az iratátvétel útján a levéltárak részben fondjaik számát gyarapították, részben kiegészítették a már őrizetükben levő irategyütteseket. A Minisztertanács Titkársága Tanácsszervek Osztálya 34/1963. sz. rendelkezése alapján valamennyi levéltár foglalkozott a 10 évnél idősebb tanácsülési, VB és állandó bizottsági jegyzőkönyvek átvételével. Sajnos, ez a munka — több levéltár esetében kellően meg nem indokolva — az év folyamán nem fejeződött be. A begyűjtött anyag egyéb levéltárak esetében is meglehetősen hiányos (optimális esetekben is a jegyzőkönyvi sorozatoknak csak 70— 75%-a volt felderíthető). Ugyancsak nem fejeződött be — sőt egyes levéltárak gyűjtőterületén meg sem kezdődött — a volt erdőbirtokosságok ügyvitelben már nem szükséges iratainak átvétele. Az év folyamán az állami levéltárak 3218 szervnél végeztek ellenőrzést, összesen 4104 alkalommal. A meglátogatott szervek közül 1125 a levéltár székhelyén található, 2093 szervet viszont kiküldetés keretében kellett felkeresni. A legtöbb szervlátogatásról az Országos Levél-