MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban. • 1964. [LK 1964/2. 255-269. p.]
262 Krónika Az Országos Levéltárban a Diplomatikai Levéltár 2874 okleveléről lajstromlap, a Belügyminisztérium elnöki és általános 1941—1944. évi személyzeti vonatkozású irataihoz 65 ezer darab mutatócédula készült. A területi levéltárak közül a szombathelyi és a veszprémi kiegészítette a kéziratos térképek katalóguslapjait, a fővárosi a Párttörténeti Intézettől visszakapott munkásmozgalmi vonatkozású anyaghoz és a tervtárhoz készített 600, illetve 2551 darab mutatócédulát. Ugyancsak darabszíntű segédlet készült a Miskolci Állami Levéltárban levő címereslevelekhez és a Soproni Állami Levéltár Missiles gyűjteményéhez. Az Egri Állami Levéltár igazgatója Heves megye 1650—1852. évi polgári peres iratairól útmutatót állított össze. Kutató- és ügyfélforgalom A levéltárak kutató- és ügyfélforgalma a megszokott keretek között mozgott. A kutatók összes száma 2683, a kutatási eseteké 21 961 volt. A legtöbb kutató természetesen az Országos Levéltárat kereste fel (621 kutató 12 058 esetben), a legkevesebb az esztergomit (20 kutató 70 esetben). A területi levéltárak közül csak a pécsinek volt kettőszáznál több lsutatója, 7 levéltár kutatóinak száma meghaladta a százat, a többié száz alatt maradt. ,A kutatások témáját tekintve a helytörténetírás áll az első helyen: e témakörben 714 személy kutatott. Emellett á legkutatottabb témák a gazdaságtörténet (311 kutató), a munkásmozgalom története (169 kutató), a Horthy-korszak története (155 kutató), a művészettörténet (152 kutató), az oktatástörténet és iskolatörténet (115 kutató), a társadalomtörténet (99 kutató), a parasztságtörténet (98 kutató) és az irodalomtörténet (91 kutató) voltak. A kutatók 63 százaléka a levéltár székhelyéről, 13 százaléka a levéltár gyűjtőterületéről kereste fel a levéltárat. A vidéki levéltárakban 240 budapesti és 186 más helységből való, az Országos Levéltárban 121 vidéki kutató dolgozott. Foglalkozás szerint a legtöbb kutató pedagógus volt (303 középiskolai és 211 általános iskolai tanár, azaz összesen 514 fő), majd az egyetemi hallgatók (327), középiskolai tanulók (267), egyetemi és főiskolai oktatók (205), egyéb tudományos intézeti tagok (159) és a muzeológusok (132) következnek. A városukon vagy megyéjükön kívüli levéltárat is felkereső kutatók között legtöbb az egyetemi hallgató (60 fő), a középiskolai tanár (55) és az egyetemi vagy főiskolai oktató (37). Az ország levéltárait az év folyamán 66 külföldi kutató kereste fel, országonként az alábbi megoszlásban: Országos Területi Együtt Levéltárban levéltárakban Ausztria 3 1 4 Bulgária 1 — 1 Csehszlovákia 22 10 32 Franciaország 1 — 1 Izrael 1 — 1 Jugoszlávia 5 2 7 Lengyelország 1 1 2 NDK 3 — 3 NSZK — 1 1 Románia 4 — 4 Szovjetunió 5 4 . 9 USA 1 — 1 összesen 47 19 66 A levéltárak 776 esetben kölcsönöztek más levéltárnak vagy egyéb intézménynek (elsősorban múzeumnak) iratanyagot. A levéltárakat munkaviszony, képesítés igazolás, egyéb elveszett okmányok pótlása stb. céljából 10 844 ügyfél kereste fel. Az ügyfelek többsége (a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár felmérése szerint 80fl /o-a) megkapta a kért másolatot s csak kisebb részüket kellett elbocsátani nemleges válasszal, elsősorban az iratanyag hiányos volta miatt. Levéltári szempontból a legmunkaigényesebbek a nyugdíjigény alátámasztásához szükséges kutatások voltak. Sajnos, az SZTK illetékes szervei olyan esetben is a levéltárba küldik ügyfeleiket, amikor a szükséges igazolást saját nyilvántartásaik alapján maguk is kiállíthatnák.