MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1961-ben. • 1962. [LK 1962/2. 291-303. p.]

298 Krónika Az irat- és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei sorozatban az év folyamán a Levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Bogdán István) és a Kémiai alapismeretek (Králik Iván) című füzetek jelentek meg. Az utolsó tíz év magyar levéltári irodalmáról készült összefoglalást (Sashegyi Oszkár) az Archivmitteilungen fogja közölni. Az irattáros tanfolyamok jegyzetének átdolgozása megtörtént s kiadására 1962 első felében kerül sor. A jegyzetet a levéltári középkáderek szakmai képzésének tananyagaként is fel fogjuk használni. A Népidemokratikus Osztály fondjai ki. alakításának problémáiról (Rácz Béla), a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak levéltári rendezéséről (Szabó Ferenc), a Szegedi Állami Levéltár fényképgyűjteményéről és . a városi tervtárról készült ismertetéseket (Oltvai Ferenc) szakfolyóirataink fogják közölni. Somogy megye levéltárának története (Kanyar József) a Somogy megyei Tanács gondozásában önálló kötetként fog megjelenni. Bár a magyar hivataltörténet megírásához 15 évre lesz szükségünk — s ezen belül a Horthy-korszak hivataltörténete 1965-ig készül el —, több jelentős eredményről már most is beszámolhatunk. A magyar bírósági szervezet és perjog történetéről készült úttörő munka (Varga Endre, Bónis György, Degré Alajos) a levéltáros továbbképzés sorozatban jelent meg, A Studia Historica 51. száma közölte Komjáthy Miklósnak Die organisatorischen Probleme des gemeinsamen Ministerrates im Spiegel der Ministerratsprotokolle c. tanulmányát. Elkészült a magyar kamara 1686—1720 közötti (Nagy István), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1945. évi (Rácz Béla), a magyar városok rendészetének a vidéki államrendőrség megszervezése előtti (Kopasz Gábor) és a Somogy megyei községek és körjegyzőségek megalakulásának története (Leidecker Jenő). Az év folyamán megjelent a Levéltári Leltárak 12—14 száma: Kereskedelemügyi, közlekedés-, iparügyi és közélelmezési központi kormányszervek 1889—1945 közti anyagáról (Bélay Vilmos és H. Kohut Mária), az Országgyűlési Levéltár, az államfői hivatalok és a Király Személye Körüli Minisztérium anyagáról (Szűcs László), valamint a Földművelésügyi Minisztériumi Levéltárról (Kiss Dezső). A Hely tartótanácsi-levéltár ismertető leltárának (Felhő Ibolya—Vörös Antal) megjelentetését az Akadémiai Kiadó biztosította. A Pécsi Műszaki Szemle közölte a Pécsi Káptalani Levéltár térképkatalógusát (Kopasz Gábor). A forráspublikáció keretében az „Iratok, az ellenforradalom történetéhez" c. sorozat IV. kötetének szerkesztési munkái befejeződtek (Karsai Elek). Megjelent „Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 1272—1299" c. kötet (Borsa Iván). „A 600 éves Debrecen" címen megjelent összeállítás szerkesztését Komoróczy György levéltárvezető végezte. A Budapesti Történeti Múzeum országos pályázatának nagydíját Szilvágyi Irén székesfehérvári levéltári őr nyerte el a ,,Munkáséletmód és a munkásság mozgalmai Fejér megyében 1903—1944" című dokumentumgyűjtésével. Ennek megjelentetéséről a helyi tanács fog gondoskodni. A történeti statisztikai tanulmányok közül „Das südliche Burgenland um die Mitte des 18, Jahrhunderts" (Vörös Károly) Eisenstadtban a Burgenländische Forschungen 42. füzeteként, az „Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán 1780—1849" (Bélay Vilmos) a Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. kötetében jelent meg. A tervév folyamán elkészült az Északpartium úrbéri összeírása (Trócsányi Zsolt), a Batthyany-család Rohonc— szalonaki uradalma XVI—XVII. századi urbáriumai (Zimányi Vera), a Szabolcs megye XVIII. századi népességi viszonyai (Veress Miklós) és a Darányi-család 1852—1856. évi háztartási naplói (Iványi Emma) című történetstatisztikai feldolgozás. A helytörténet és üzemtörténet művelését a levéltárak profiljába is tartozó tudományos munkának tekintjük. Az a sokrétű munkásság, amelyet levéltáraink jelentéseiből megismerhetünk, azt mutatja, hogy az iratanyagnak helytörténeti tanulmányok formájában való közkinccsé tétele a legjobb úton halad s az ilyen feldolgozások iránti széleskörű érdeklődés a publikálási lehetőségek bizonyosfokú — bár megközelítőleg sem kielégítő mértékű — javulásában is kifejezésre jut. A publikálási lehetőségek megnyugtató megoldását legalább a több megyét magukban foglaló tájegységek szerinti levéltári- évkönyvek kiadása tudná biztosítani. A tervév folyamán jelent meg a Tanulmányok Budapest Múltjából kiadványsorozat XIV. kötetében a Pest-Buda manufaktúra iparáról készült feldolgozás (Nagy István). Az Arrabona 1961. évi kötete a Győr 1848/49-es eseményei egy ismeretlen napló tükrében (Lengyel Alfréd) és a Társadalmi harcok Győrött és Győr megyében 1848-ban (Balázs Péter), a Borsodi Szemle (1961) az Adatok a Miskolci Forradalmi Törvényszék történetéhez (Gyimesi Sándor), az Orosházi Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (1960) az Értékes adatok egy orosházi iparosmester családi feljegyzéseiben és a Babáj Gyurka (mindkettő Szabó Ferenc írása), továbbá a Battonyai zendülők pere (Oltvai Ferenc), az Ozorai Múzeum Évkönyve (1961) a Szakályi jobbágyok küzdelme a földesúri hatalom ellen 1766-ban (Had-