MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Kovács Eleonóra: A Magyar Nemzeti Levéltár projektje a reformáció emlékévében. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 381-
kutatásán elsősorban az evangélikus és református egyházakra vonatkozó feltárásokat értettük, de ahol volt rá adat, ott a többi protestáns egyház (baptista, metodista, pünkösdi, adventista, unitárius) kutatását is ösztönöztük. A projekt szakmai minimum teljesítéséből, valamint szabadon választható plusz feltárási munkákból épült fel. A forrásfeltárás saját iratanyagban történt, de voltak esetek, ahol célszerű volt kiegészíteni a sérült vagy hiányos megyei anyagot egyházi levéltárak adataival. A feltárómunka – szabadon választhatóan – megvalósulhatott a legfontosabb dokumentumokról valamennyi korszakra vonatkozóan, vagy egyes időszakokra, illetve speciális témákra részletesen, darabszinten. Így minden intézmény kiválaszthatta a saját iratanyagra leginkább illő feltárási módot, ugyan akkor azokat a fondokat, amelyek nem vagy csak elenyészően tartalmaztak adatokat, nem vonták be a munkába. Minden intézménynek mérlegelnie kellett, hogy mely időszakból van olyan iratanyaga, amely indokolja a részletes feltárást, s hol elég az anyag fond-, állagszintű ismertetése. A korai korszakok esetében – értelemszerűen, ahol volt ilyen – az Országos Levéltár 1526–1570 közti darabszintű feltárásához hasonló módon kellett eljárni. Ugyancsak ilyen jellegű feltárás volt ajánlott egy-egy rövid, nagyon adatgazdag időintervallumra vagy fondra nézve is. Mielőtt a forrásfeltárási munkák megkezdődtek, az első feladat egy, a feltárások alapjául szolgáló fond- és állagszintű áttekintés elkészítése volt az intézmények teljes iratanyagáról. Ezek egyrészt átfogó ismertetést adnak a kutatóknak egy-egy levéltár kutatási lehetőségeiről, másrészt ezek segítségével lehetett kiválasztani hatékonyan, hogy mely iratcsoportok esetében indokolt vagy elengedhetetlen a darabszintű feltárás. A forrásfeltárás során az intézmények – miután az átnézésre javasolt fondok leírását elkészítették a fond- és állagszintű áttekintésben – alapvetően a projektútmutatóban feltárásra javasolt anyagok közül válogattak. Különbségek elsősorban abban voltak, hogy rendelkezésre állt-e az adott időszak anyaga (pl. volt-e 16. századi iratanyag), feldolgozatlan volt-e (ha már teljes körűen publikálták, akkor értelemszerűen nem foglalkoztak vele), tartalmazott-e megfelelő mennyiségű adatot ahhoz, hogy bevonják a feltárásba. Kataszter típusú összegzések születtek szinte minden levéltárban az iskolák és az egyesületek fondjairól. Készültek egyes fondokat külön is feldolgozó kataszterek és darabszintű jegyzékek is, amelyek a fondok tartalmát részletesen dolgozták fel. Az iratok darabszintű feldolgozása egy erre a célra kifejlesztett adatbázisban történt.3 Az MNL minden tagintézménye egy-egy külön, saját adatbázist épített, ame lyek tartalma összegezhető egyetlen MNL-szintű egységbe.4 A darabszintű feltárásba sok intézmény esetében bevont adatgazdag forrástípus volt például a végrendeletek Mérleg 386 3A megyei reformációs adatbázis informatikai munkálatait Záros Zsolt végezte. 4Az összesített adatbázis az Adatbázisok online felületen lesz majd elérhető 2018-ban.
