MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Kisasszondy Éva: Sajtótájékoztató a közgyűjtemények 1986. évi helyzetéről és 1987. évi terveiről. • 1987. [LSZ 1987/3. 83-85. p.]

1985-ös 54 Ft-tal szemben. A tőkés országokból beszerzett művek átlagára ^z 1985. évi 907 Ft-ról 1245 Ft-ra — 41%-kal — emelkedett. Az áremelkedést sok helyen nem tudták kiegyenlíteni, így például a tanácsi könyvtárakban is csökkent a beszerzett új könyvek száma. A Soros-alapítvány révén kedvező feltételek mellett jutottak könyvtáraink elsősorban amerikai, angol és kanadai kiadóknál megjelent könyvekhez. Egy másik alapítvány (SABRE Foundation) felajánlotta, hogy 5 millió dollár értékben ajándékoz könyveket a magyar könyvtáraknak. Az intézményekben szervezetté vált a videófilmek kölcsönzése, illetve helyben használata. 1986-ban 30 gyorsmásolóval gyarapodtak a könyvtárak. Külön szólt Villangó István az Országos Széchényi Könyvtárról, amely 1986-ban első teljes évét töltötte új otthonában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közönség megkedvelte az intézményt, és élt a megnövekedett lehetőségekkel. 17 000 beiratkozott olvasó volt az év folyamán, 5 kiállítást rendeztek, amelyet mintegy 37 ezer látogató tekintett meg. A könyvtár gyűjteményeit 156 000 egységgel gyarapította. Említést érdemelnek a kézirattár új szerzeményei: Kossuth Lajos, József Attila, Krúdy Gyula, Gárdonyi Géza és Jászi Oszkár levelei, illetve kéziratai. A levéltári szakterületről Villangó István elmondta, hogy 1986-ban 22 általános, 10 szak- és 37 egyházi levéltár működött hazánkban. A levéltári hálózat egy szaklevéltárral, az Állatorvostudományi Egyetem Levéltárával gyarapodott. Az intézmények jelenleg 200 727 folyóméter történeti értékű iratot őriznek. Elhelyezési viszonyaik javítása érdekében 1986-ban a következő jelentősebb felújítások történtek: befejeződött a Nógrád megyei Karancskesziben levő Záhorszky—Prónay-féle'kúria levéltári célú felújítása; a Vas Megyei Levéltár 3 szintes, új, 5000 folyóméter iratot befogadó raktárral bővült; a Fővárosi Levéltár Leonardo da Vinci utcai épületének rekonstrukciója megkezdődött; a Baranya Megyei Levéltár Rét utcai részlege 1500 folyóméteres raktárral bővült; a Bács-Kiskun Megyei Levéltár fióklevéltárat létesített Kiskunhalason; az ELTE Levéltárát teljes egészében felújították. Ezeken kívül döntés született az Űj Magyar Központi Levéltár raktárainak az épületen belül történő bővítésére, míg a levéltári anyag biztonságos őrzése érdekében a Magyar Országos Levéltárban és az Űj Magyar Központi Levéltárban megszervezték a polgári fegyveres őrséget. Jelentős előrelépés volt, hogy 10 megyei levéltár a Soros-Alapítvány segítségével egy-egy Rank-xerox géphez jutott. 7 levéltár személyi számítógéppel is rendelkezik. Az előadó kiemelte, hogy a működési feltételek évtizedek során kialakult hiányosságait az elmúlt években végrehajtott fejlesztések csökkentették ugyan, de megszüntetni nem tudták. A levéltári anyag közel 40%-át ma is felújításra szoruló, többnyire fűtetlen raktárakban őrzik, míg az iratátvételben mutatkozó hátralék kb. 60 000 fm-t tesz ki. A kedvezőtlen tárolási feltételek miatt a levéltári anyag közel fele a pusztulás előrehaladott állapotába került. Ilyen körülmények között a Művelődési Minisztérium a levéltári területen az elkövetkezendő évek fő feladatának a megfelelő méretű konzerválás és mikrofilmezés megindításához szükséges géppark megteremtését tekinti. 1986-ban a levéltárak 2670 folyóméter iratanyagot vettek át. Jelentős anyaggal gyarapodott az Űj Magyar Központi Levéltár: a Külügyminisztériumtól, a Pénzügyminisztériumtól, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól, a Magyar Beruházási Banktól, a Borsodi Szénbányáktól és a Bakonyi Bauxitbányától vett át történeti értékű iratokat. A Magyar Országos Levéltárba került az Ajkai Kőszénbánya Rt. (1937—1948) és a Shell Kőolajipari Vállalat (1924—1949) irategyüttese. A megyei levéltárak általában tanácsi iratokat, főként megszűnt járási hivatalok iratait, valamint iskolai dokumentumokat gyűjtöttek be. A Veszprém Megyei Levéltár jelentős gyarapodása a Herendi Por-84