MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Lakos János: A tanácsi levéltárak a VI. ötéves terv időszakában, 1981–1985. • 1987. [LSZ 1987/1. 3-14. p.]

•{25,5%), s közel 51 ezer fm irathoz (38%) még nem állt rendelkezésre megfelelő alapsegédlet (raktári jegyzék). Talán meglepő, de tény: még a feudális és kapitalista kori iratoknál is 24% a legalább középszinten nem rendezett rész aránya! Az egyes levéltárak között meglehetősen nagy különbségek alakultak ki. Míg Somogy, Szolnok, Tolna, Hajdú-Bihar és Fejér megyében a megfelelően rendezett anyag aránya 89% fölött volt, addig Zala, Veszprém és Bács-Kiskun megyében ez az érték nem érte el az 50%-ot. A VII. ötéves terv kiemelt feladata, hogy az alapvető feldolgozottsági mutatók lényegesen javuljanak. Csak így lesz ugyanis mód a modern eszközöket is hatékonyan igénybe vevő mélyebb szintű feltárási munkákra. Utóbbi téren egyébként az elmúlt öt év már számottevő eredményeket hozott. Pl. a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban folytatódott, a Pest Megyei Levéltárban megkezdődött a feudális kori jegyzőkönyvek regesztázása, a Bács-Kiskun és a Csongrád Megyei Levéltár ismertetőleltárak készítését kezdte meg legfontosabb irategyütteseihez. Több intézményben folyt az 1950 utáni tanácsi és vb-ülési jegyzőkönyvek mutatózása, Budapest Főváros Levéltára a kéziratos tervek és térképek számítógépes adatbázisának létrehozásán dolgozott. Különböző forráscsoportok gépi segédletének létrehozása céljából a Heves, a Csongrád és a Szolnok Megyei Levéltárban is biztató kísérletek kezdődtek a tervidőszak végén. 5. Kutató- és ügyfélszolgálat A levéltári anyag iránti érdeklődés növekedését mutatja a kutatók és kutatási esetek számának egyenletes emelkedése. 1981 és 1985 között 14 050 kutató 71 014 alkalommal kereste fel a tanácsi levéltárakat. Ezen belül 327 volt a külföldi állampolgárok száma. Növekedett a tanácsi levéltárak részesedése az általános levéltárak kutatóforgalmából: 1980-ban az összes kutatók 64,5, a kutatási esetek 49,4%-a, míg 1985-ben már 70,7, ill. 57,7%-<a esett a tanácsi intézményekre. Az öt év alatt ezernél több kutatót négy levéltár (Csongrád, Pest, Gyor-Sopron, Budapest) fogadott. Kiemelkedő forgalmat bonyolított le a Csongrád Megyei Levéltár: 11 468 kutatási esete volt. Külföldiek elsősorban a Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság levéltárait (főleg a sopronit) keresték fel. A tanácsi levéltárak külföldi kurtatóiból utóbbiak 36%-kal (118 fő) részesedtek. Említésre méltó számú külföldi járt még a Vas, a Pest és a Tolna Megyei Levéltárban, valamint Budapest Főváros Levéltárában. Az állampolgárok munkaviszony-igazolási és egyéb ügyeikben továbbra is gyakran vették igénybe a levéltárákat. A tervidőszakban több mint 45 ezer ügyfél kiszolgálására került sor. Többször fordultak a levéltárakhoz különböző állami és gazdasági szervek, intézmények abból a célból, hogy valamilyen aktuális feladat (városrekonstrukció, műemlékvédelem stb.) megoldásához felkutattassák a levéltári anyagban rejlő igen fontos információkat. Többek 'között Budapest Főváros Levéltára, a Baranya, a Bács-Kiskun és a Fejér Megyei Levéltár végzett ilyen, a népgazdaságot közvetlenül segítő, komoly összegek megtakarítását eredményező kutatásokat. 11