MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Verő Gábor: Az Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. • 1986. [LSZ 1986/4. 19-29. p.]

teljesen változik. Remélhetően nem lesz kisebb jelentőségű a szakmai működé­sünkben bekövetkező fejlődés sem. A fordulatot —e téren eddig elért nem lebe­csülendő teljesítményeket figyelembe véve is — elsősorban a levéltár elméleti ós módszertani kérdésekkel való foglalkozás kiterjedtségének és színvonalának emelése terén kell elérnünk. Alig van olyan szakmai tevékenységi kör, amely­nek elsősorban saját gyakorlati tapasztalatainkra építő levéltártani, módszer­tani megalapozása ne vált volna sürgető sszükségességgé. Ezért kiemelt fel­adatként kezeljük a gyűjtőterületi, a rendezési és segédletkészítési, a selejtezési, az állammegóvási, raktárhigiéniai teendők elméleti-módszertani megalapozását, illetőleg az eddigi eredmények továbbfejlesztését A VI. ötéves tervben végzett iratmentés lehetővé teszi, hogy némileg mér­sékeltebb gyarapodási ütemet tervezzünk, méginkább törekedve az alapvető történeti értékű irategyüttesek birtokbavételére. Egyszersmind ki kell bonta­koztatnunk a személyi fondók gyűjtését. A minisztérium intencióinak, illetve döntésének megfelelően profilrendezést kell végrehajtanunk Budapest Főváros Levéltárával és kisebb mértékben a területi levéltárakkal is. Be kell fejeznünk a Hazafias Népfront égisze alatt végrehajtott településfényképezési .akció nyo­mán keletkezett országos jellegű fotógyűjtemény birtokbavételét, rendezését és katalogizálását. Elodázhatatlan feladatnak tartjuk az iratképző szerveknél keletkezett TÜK-iratok visszaminősítésével, az e körben keletkezett, a történeti információt tartalmazó iratok levéltári tulajdonba kerülésének szabályozását. Megítélésünk szerint a magyar levéltárügynek változatlanul egyik legsú­lyosabb gondja, illetőleg fogyatékossága a vezetői körben keletkezett és őr­zött iratok veszélyeztetettsége. Annak ellenére, hogy az iratkezelési szabály­zat, az irattári terv véleményezése és jóváhagyása során különös gondot for­dítunk arra, hogy ezek az iratok ne kerüljenek az ellenőrzés, az irattározás és a levéltárba szállítási kötelezettség körén kívül, még mindig nem mondható, hogy akárcsak a főhatóságoknál is a helyzet megnyugtató lenne. Időszerűnek tartjuk azt is, hogy a gyűjtőterületi munka során ellenőrzési és intézkedési körünkbe vonjuk a történeti értéket tartalmazó, nem iktatott dokumentációkat. (Nyilvántartások, osztályközi levelezések, fotó- és film-, va­lamint hanganyagok, belső intézkedések stb.) Folytatjuk a levéltári anyagot feltáró tudományos tevékenységünket. Le­hetőségeinkhez mérten haladunk az államigazgatási lexikon további kötetei­nek előkészítésében és megjelentetésében. Szakmai kapacitásunk bővüléséből következően, szélesebb körben tervezzük a népi demokratikus szakasz, ille­tőleg a szocialista építés korszakának a kutatását elősegítő dokumentumköte­tek közreadását. A levéltár közleményeinek újabb kötetét készítjük elő, amely­ben ezután ás a rövidebb szervtörténeti dolgozatokat, történeti tanulmányokat, levéltártani munkákat adjuk közre és a levéltár munkájának lényeges esemé­nyeiről adunk híreket. Azt szeretnénk, ha ez a kiadványunk is segítené a le­véltáros közvélemény és a kutatók szélesebb körét is mindannak megismeré­sében, amelyek számukra is fontosak. Körülményeink változása remélhetően arra is lehetőséget ad, hogy túllép­jünk közművelődési és propagandamunkánk eddigi keretein. Kialakítjuk köz­művelődési kabinetünket, időszaki kiáUításokkal, iratbemutatókkal, dokumen­tumfotók és filmek bemutatásával egybekapcsolt rendezvényeket, különböző jellegű találkozókat szervezünk azzal a célkitűzéssel, hogy megsokszorozzuk a levéltár és az iránta érdeklődő íiatal és felnőtt közösségek közti kapcsolatokat. Értékes, szocialista tudatot formáló információkat és ismereteket közöljünk, az eddigieknél összehasonlíthatatÜanul szélesebb körben tegyük ismertté szocia-28

Next

/
Oldalképek
Tartalom