MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Verő Gábor: Az Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. • 1986. [LSZ 1986/4. 19-29. p.]

Az 1980-as évek első felében a legjelentősebb eredmények kétségtelenül az anyaggyarapítás, az iratbeszállítás terén születtek. Mintegy 7000 iám ira­tot vettünk át s ezzel gyűjteményünk állománya 8548 ifm-ről — a selejtezés, illetve átrendezés miatt időközben bekövetkezett csökkenést figyelembe véve — mintegy 15 000 ifm-re gyarapodott. A beszállított iratanyag értékét jelzi, hogy több mint 50%-a a XIX. fondfőcsoportba (államigazgatás felsőbb szer­vei) tartozó szervek fondjait gyarapította s egyes minisztériumok eddig csak töredékesen bent levő iratai most több évtizedet átfogó irategyüttesekkel egé­szültek ki. De a többi fondfőcsoportba tartozó szervektől — így többek közt az ipari és egyéb vállalatoktól — is értékes iratanyagok kerültek a levéltárba. E nagyarányú iratátvétel eredményeként az 1970-es években e téren felgyü­lemlett elmaradásunkat jórészt pótoltuk, s a következő tervperiódusban már ilyen nagyarányú gyarapodással nem kell számolni. A tervidőszak elején megjelent a levéltár első fond- és állag jegy zeke, majd 1982-ben a gyors gyarapodással — a kutatók érdekében — lépést tartva há­zilagos sokszorosítású, ideiglenes fond- és állag jegyzéket készítettünk. Ugyan­ebben az évben az államigazgatás reformját, a gazdasági szféra strukturális változásait követve új szerv jegyzéket állítottunk össze. Az öt év folyamán végzett rendezési és segédletkészítési munka eredmé­nyeként levéltári anyagunk 80%-na (mintegy 12 500 ifm) középszinten rende­zett, áttekintő raktári jegyzékkel ellátott irategyüttes. Darabszinten 610 ifm-t rendeztünk. Lényeges eredményként értékelhetjük, hogy a tervidőszak második felé­ben megindult a rendszeres raktárhigiéniai és állagvédelmi munka. 1984-ben. elkezdődött iratanyagunk tervszerű mikrofilmezése: egy kamerával, évi 25 ifm kapacitással. Az anyaggyarapításhoz hasonlóan meggyőző eredmények születtek a tu­dományos munka terén is. Megjelent a „közlemények" első kötete s 1985 vé­gén nyomdába adtuk a második kötetet is. A levéltár tudományos dolgozói, s néhány intézményen kívüli munkatárs kollektív munkájának eredményeként elkészült és 1985-ben megjelent „A ma­gyar állam szervei — 1944—1950" c. lexikon. Két dokumentumkötet jelent meg a „Források a magyar népi demokrácia történetéhez" című sorozatban, (bel­kereskedelem és közlekedés) és további kettő kézirata is elkészült. 19834)an meg jelentettük a „Magyarország levéltárai" c. könyvet Balázs Péter szerkesz­tésében. Módszertani osztályunk — amellett, hogy bekapcsolódott az UMKL. Közleményei, illetve az államigazgatási lexikon munkálataiba — megjelentette a módszertani füzetek négy számát (a mikrofilmezés, a levéltári kiállítások té­máiban, valamint német paleográfiai gyakorlatok és német levéltári szójegy­zék címmel), s megjelentetett egy külföldi szakmai folyóiratokból válogatott fordításgyűjteményt. Több munkatársunk dolgozott üzemtörténeti, illetve hely­történeti munkákon, folytatódott a szerv- és igazgatástörténeti feldolgozások készítése. Pető Iván társszerzőként részt vett „A ihazai gazdaság négy évtize­dének története — 1945—1985" c. monográfia első kötetének megírásában, amely 1985-ben meg is, jelent. Noha már utaltunk rá, külön is ki kell emelni a módszertani osztály mun­káját. Az osztály személyi állománya nagy gyakorlattal rendelkező, jó felké­szültségű levéltárosokkal stabilizálódott és ebben az időszakban épült be a le­véltár szervezetébe. Feladatait nagyobbrészt továbbra is a Művelődési Minisz­térium Levéltári Osztálya határozza meg. Részt vett a tervezési-statisztikai se­gédletek elkészítésének irányító-segítő munkáiban, javaslatot dolgozott ki a fondjegyzék-szerkesztésd alapelvek módosításához. Irattani kutatásokat végzett 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom