MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Verő Gábor: Az Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. • 1986. [LSZ 1986/4. 19-29. p.]

VERŐ GÁBOR Az Oj Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede A magyar történelem sajátos ellentmondásaként a „nagy pillanatok", a tömegek mindent átalakító alkotó lendületének megörökítésére, az „örökké élő tanú", az írásos dokumentumok megőrzésére irányuló emberi szándék hatóereje hazánkban a felszabadulást követően csak többéves késéssel hozta meg eredményét. A felszabadulás első hetei, hónapjai történéseinek, a kibontakozó népi demokratikus forradalomnak, a politikai pártok, néphatalmi szervek tevékenységének írásos emlékei megőrzésére az átfogó központi intézkedések évek múltán és akkor sem megfelelő súllyal születtek. Nem véletlen tehát, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány debreceni iratai az Űj Magyar Központi Levéltárban mindössze 0,90 ifm-t tesznek ki, és az 1945-ös esztendőben működött minisztériumok levéltári anyagainaik összterjedelme is csupán néhány méternyi. Ez még akkor is sokatmondó tény, ha tudjuk, hogy a pártarchívumokban és a területi levéltárakban is találhatóak — tükröződő iratként — az ezekben az években működött központi állami szervek irataiból. Az Országos Levéltárban a 185/1951 ME sz. rendeletből adódó feladatok ellátására csupán 1953. január l-jével hozták létre a népi demokratikus korszak iratanyagát gyűjtő-kezelő népi demokratikus csoportot (NDCS), amelyet azonban 1956 után megszüntettek. Az ellenforradalmi események során a levéltári tűzvészben megsemmisült az erre az időszakra vonatkozó iratok nagy része és a levéltárat ért károsodás miatt a rend helyreállítására kellett minden erőt összpontosítani. A csoport csak 1960-ban kezdte meg újból a működését (mindössze két levéltárossal és két kezelővel), majd 1961. -március 1-től az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztályaként működött (NDO). Fő feladata az alapvető történeti értékek széles körű gyűjtése lett volna, amelyet az immár öt tudományos dolgozóval és két kezelővel megalakult osztály aligha tudhatott elvégezni. Ujabb változás a rövid életű Központi Gazdasági Levéltár megszüntetését követően 1962. I. l-jével következett be. Ekkor vette át ennek a Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiuma épületében levő négy dolgozószobáját és három, összesen 2160 ifm-t befogadó raktárhelyiségét, a mintegy 830 ifm iratanyaggal együtt. A viszonyokra jellemző, hogy ezekben a helyiségekben világítás és fűtés nem volt, itt csak az év kisebb részében lehetett munkát végezni. Ujabb, most már jelentősebb fejlemény 1965-ben történt, amikor ugyanebben az épületben a kollégiumtól a Levéltár által használt területet elválasztották és 1966-tól gondoskodtak a fűtésről és világításról is. A hétszintes raktártömb használatbavételével a mintegy 6500 ifm tárolására alkalmas helyiségcsoport levéltári tulajdonba jutott. Ezt követően az iratállomány gyorsabban gyarapodott: 1961-ben az NDO megalakulásakor 838, 1969-ben pedig már 19