MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]

Krónika 311 földi Állami Gazdaságtól az egykori községi erdőbirtokossági iratokat (1933—1950), valamint a megyei Földhivataltól az 1886. évi kataszteri felmérés anyagát. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár 163 folyóméter iratot vett át. A bírósági iratok mellett levéltárba került a Győrhöz csatolt községek megszűnt tanácsainak, a győri járás községeinek és Győr város 1960 előtti tanácsi anyaga. Folytatódott a Magyar Vagon- és Gépgyár régi iratainak felderítése és átvétele. A győri járási hivatal mezőgazdasági osztályától a levéltár a mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetére vonatkozó értékes iratokat szállított be. A Győr-Sopron megyei 2, sz. Levéltár a volt Soproni Járási Tanács (1954— 1963), a Soproni Járásbíróság (1945—1950), az Idegenforgalmi Hivatal (1954—1966), a Tervező Iroda (1950-T-1963), az Elzett Művek (1922—1966) és Hertay Zoltán ügyvéd (1922—1950) irataival (két év aíatt összesen 91 folyóméterrel) gyarapította állományát. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár két év alatt 348 folyóméter anyagot vett át. Ezek között a megszűnt egyetemi szaklevéltár, több városi tanács, két állami gazdaság és egy mezőgazdasági termelőszövetkezet iratanyaga szerepel. Vásárlás útján jutott a levéltár a Kölcsey család, a Mikó család, a Nemzeti Parasztpárt hajdúszoboszlói és püspökladányi szervezete irataihoz. A Heves megyei Levéltár iratbegyűjtő tevékenységét a raktárhiány akadályozta, s így két év alatt csupán az Eger Városi Tanácstól tudott 24 folyóméter terjedelmű (1961— 1964 évi) iratanyagot átvenni. A Komárom megyei Levéltár jelentős mennyiségű (239 folyóméter) irat begyűjtéséről gondoskodott. Ezek között elsősorban tanácsi és vállalati provenienciájú anyagot találunk. A Nógrád megyei Levéltár 114 folyóméter iratot vett át. Most került levéltári őrizetbe Balassagyarmat város több hivatalának (polgármester, árvaszék, adóhivatal), majd tanácsának anyaga. Letétként gyarapította a levéltár állományát a Vásárhelyi család, vásárlásként a Kisgazda Párt salgótarjáni szervezetének töredékes iratanyaga. A Pest megyei Levéltár két év alatt 527 folyóméter iratot gyűjtött be. Elsősorban Cegléd város közigazgatási (1854—1956), az 1917—1952 közötti ügyészségi, a különféle városi és járási tanácsok iratainak átvételét emelhetjük ki. A Somogy megyei Levéltár iratbegyűjtése (70 folyóméter) elsősorban tanácsi iratanyaggal gazdagította a levéltárat. De megemlíthetjük a Bors család (1834—1906), a Kaposvári Dalárda (1925—1947) iratainak átvételét is. A tervidőszak alatt a legnagyobb mennyiségű (557 folyóméter) anyagot a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár gyűjtötte be. Ezen belül legnagyobb volumenű a tanácsok 1950—1960 közötti anyaga volt, de forrásérték szempontjából kiemelést érdemel Nyíregyháza város most átvett 1436—1949 közötti anyaga is. A Szolnok megyei Levéltár összesen 174 folyóméter (tanácsi, iskolai, vállalati) irattal egészítette ki állományát. A Tolna megyei Levéltár a tanácsi provenienciájú iratok mellett jelentős jogszolgáltatási, állami gazdasági, termelőszövetkezeti iratot vett át. Levéltárba került a Népi Ellenőrzési Bizottság nagyobb terjedelmű anyaga. A begyűjtött iratok mennyisége 149 folyóméter. A Vas megyei Levéltár 3960 előtti tanácsi iratok begyűjtéséről gondoskodott, összesen 59 folyóméter terjedelemben. A Veszprém megyei Levéltár a tanácsi provenienciájú iratok mellett átvette az Eszterházy család pápai levéltárának töredékét (1568—1805), a Somlóvásárhelyi Közalapítvány (XVIII—XIX. sz.), a TIT megyei szervezete (1965—1971), valamint az Állami Gazdaságok Veszprém-Zala megyei Főosztálya iratait, összesen 273 folyóméter terjedelemben. A Zala megyei Levéltár csak 1974-ben tudott iratokat átvenni (176 folyóméter terjedelemben), amelyek között a Zalaegerszegi járási Hivatal anyaga mellett az általános iskoláktól begyűjtött tantestületi jegyzőkönyvek és anyakönyvek a legjelentősebbek. Az Országos Levéltár fotóműhelyében folytatódott a tanácsi levéltárak anyagának biztonsági filmezése. Az eredeti terv módosítását tette szükségessé, hogy a Fővárosi Levéltár egyik raktárának beázása következtében az ott tárolt iratok soron kívüli biztonsági filmezését kellett elvégezni. A tanácsi levéltárak anyagának restaurálásáról továbbra is az Országos Levéltár restauráló műhelyei gondoskodtak. 1975-ben a levéltárak összeírták a halaszthatatlan restaurálást igénylő irataikat. A restauráló műhely vezetője valamennyi levéltárban szakmailag felülbírálta a levéltári anyag, állapotát és munkájáról összefoglaló jelentésben számolt be. A levéltárak jogos restaurálási igényei messze meghaladják a műhelyek kapacitását, nem is szólva a tömeges iratkonzerválás problémájának még perspektivikusan sem látható megoldásáról. Mivel a restaurálási kapacitás az elkövetkező években csak igen szerény mértékben növelhető, feltehetően le kell majd mondanunk arról, hogy valamennyi történeti értékű pusztuló anyagot restauráljuk, hanem ehelyett az irat szövegének más módon történő (film, xerox) megörökítését is fel kell majd használnunk. Iratrendezés A tanácsi levéltáraknak két évtized óta fő feladatuk az iratok rendezése, és e téren jelentős — bár korántsem azonos értékű — eredményeket értek el. 1960-ban az akkor 92 ezer folyóméter anyagból még 33 ezer folyómétert nem lehetett közép szinten rendezettnek tekinteni. Az iratgyarapodás lényegében szintén a rendezetlen iratok mennyiségét növelte.