MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]

Krónika 390 dolgozóik szakmai képzésére a levéltár vállalja előadássorozatok tartását. A Csongrád megyei Levéltár Szentesen vállalati irattárosok és iratkezelők részére (31 fő) szervezett tanfolyamot, amelynek végén a résztvevők vizsgát is tettek, s a tanfolyam elvégzéséről igazolást is kaptak. A Fejér megyei Levéltár által 1975-ben rendezett tanfolyamon 19 vállalati dolgozó vett részt. A Hajdú megyei Levéltár a tanácsi vállalatok és az ipari szövetkezetek dolgozói (50, illetve 40 fő) számára szervezett tanfolyamot, a TIT titkárnőképző tanfolyamainak keretében pedig az iratkezelés kérdéseiről előadásokat tartott. A Heves megyei Levéltár az 1961—1965. évi iratok selejtezésére a tanácsi iratkezelőket 1 központi és 13 tájértekezleten készítette fel, a termelőszövetkezeti adminisztrátoroknak az iratkezelési alapismeretekről ugyancsak előadásokat tartott. A Somogy megyei Levéltár részben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (30 fő), részben az ipari vállalatok iratkezelői részére szervezett tanfolyamot. A Szolnok megyei Levéltár a vállalati szakmai továbbképzés keretében foglalkozhatott az iratkezelők (260 fő) továbbképzésével. A Tolna megyei Levéltár két alkalommal egész napos foglalkozást szervezett a termelőszövetkezeti, illetve egyéb vállalati főkönyvelők és iratkezelők részére. Mindezek a kezdeményezések és foglalkozások is jelzik az igényt az iratkezelők és irattárosok képzésének mielőbbi országosan egységes rendezésére, beleértve a tankönyvül használható jegyzet megjelentetését is. Az 1975. évi őszi igazgatói értekezlet megvitatta az új iratkezelés bevezetésének eddigi tapasztalatait. Bár az 1969. évi 27. tvr. és a végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. Korm. sz. rendelet megfelelő alap az iratkezelés és az irattári munka korszerűsítésére, az eddigi eredmények nem felelnek meg teljesen várakozásainknak. Már a minisztériumok és más országos hatáskörű szervek iratkezelési utasításai is sok esetben kifogásolhatók (a tételek száma olykor aránytalanul sok vagy kevés, gyakran nem ölelik fel a szerv teljes ügykörét, a selejtezhetőknek minősített tételek között nem egy esetben történeti értékű iratok is találhatók stb.), az utasítások alapján elkészült szabályzatok és irattári tervek pedig igen különböző szintűek és értékűek, nagy részüket a levéltárak az észrevételek egész sorával voltak kénytelenek visszaküldeni. A gyakorlatban a szabályzatok bevezetése, az előírások megtartása körül is sokasodnak a problémák. A levéltárak különösen a vállalatok iratkezelését tudják nehezen befolyásolni, mert a rendelkezések megszegőivel szemben nem áll módjukban szankciókat alkalmazni. A közigazgatási szerveknél viszont a személyi és dologi feltételek hiánya gördít akadályokat a korszerű iratkezelés megvalósításának útjába. Anyaggyarapítás, anyagvédelem A tanácsi levéltárak iratanyaga az előző évek átlagának megfelelő mértékben gyarapodott. Az elmúlt ötéves terv folyamán begyűjtött iratok mennyisége az alábbiak szerint alakult: 1971-ben 1514 folyóméter, 1972-ben 2356 folyóméter, 1973-ban 1411 folyóméter, 1974-ben 2241 folyóméter és 1975-ben 1617 folyóméter, azaz összesen 9 139 folyóméter irat került be a tanácsi levéltárakba, ami évi 1828 folyóméteres átlagnak felel meg. A selejtezés és iratátadás folytán előállott csökkenést leszámítva az öt év alatti tényleges gyarapodás mindössze 2766 folyóméter. A tanácsi levéltárak iratanyagának mennyisége 1975. december 31 -én 112 093 folyóméter. A már levéltárivá érett, de helyhiány miatt át nem vehető iratok mennyisége az ötéves terv kezdetén tanácsi levéltárainkban még 29 130 folyóméter volt. Ez a mennyiség a jelen ötéves terv végére 41 093 folyóméterre, azaz 11 963 folyóméterrel gyarapodott. A számok azt a nagyon sajnálatos tényt tükrözik, hogy a levéltárivá érett iratok több mint fele a helyhiány miatt továbbra is a szerveknél marad, elzárva egyúttal a levéltári feldolgozástól és a kutatók elől is. A tárolás miatt a szerveknél veszélyeztetett iratok mennyisége az ötéves terv elején 8160 folyóméter volt. Ezen iratok mennyisége az ötéves terv végére szintén jelentősen, 12 300 folyóméterre, azaz 4140 folyóméterrel növekedett. (5. táblázat) A Fővárosi Levéltár által átvett 202 folyóméter irat között ott találjuk az V. kerületi tanács V.B. 1952—1958 közötti, a Budapesti Népbíróság 1945—49. évi, a Budapesti Büntetőtörvényszék 1945— 1949. évi, továbbá több üzem és iskola kisebb-nagyobb terjedelmű anyagát. Vásárlás útján került a levéltár birtokába a Bolkenberg Aladár és társai által elkövetett ún. „sokolhamisítási" ügyre vonatkozó anyag, továbbá Illyefalvi Lajos 1925—1943 közötti levelezésének egy része. A Baranya megyei Levéltár csupán a leglényegesebb és halaszthatatlan iratátvételekre szorítkozott. (1974-ben vett át 20 folyóméter anyagot.) Ezek között azonban jelentős forrásértékű térképek (a Vízügyi Igazgatóságtól), sajtóritkaságok, Baranyáról és Pécsről 1959-1974 között készült hangosfilmek találhatók. Vásárlás