MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Ember Győző: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1970-ben végzett munkájáról. • 1973. [LSZ 1973/1. 103-140. p.]

132 Egy dolgozónk Párizsban a francia levéltári folyóiratok szerkesztését és a még künn levő Klapka-iratokat tanulmányozta 1 hétig. Egy dolgozónk Rajk Lászlóra vonatkozó adatokat gyűjtött Franciaországban 1 hónapig. Egy dolgozónk 10 napot töltött Romániában a restaurálási eljárások és a levéltári raktározás tanulmányozásával. Egy dolgozónk résztvett és előadást tartott egy NSZK-beli nemzetközi restaurátor konferencián. Egy dolgozónk résztvett a Bécsben tartott nemzetközi genealógiai és heraldikai kongresszuson. A főigazgató és az egyik osztályvezetőhelyettes résztvett az osztrák és a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadását gondozó magyar-osztrák szerkesztőbizottság bécsi ülésén. A főigazgató résztvett a moszkvai nemzetközi történész kongresszuson, továbbá mint a Magyar Történelmi Társulat elnöke meglátogatta a NDK történelmi társulatát Berlinben. Több szocialista és tőkés ország intézményeivel van kiadványcserénk, és mi bonyolitjuk le a Levéltári Igazgatóság által kötött cseremegállapodásokat is. Nemzetközi kapcsolataink alakulásával 1970-ben elégedettek lehetünk. A nemzetközi kapcsolatokra fordított munkaidőt az I., V. , VE. és VIII. munkakategóriáknál irányoztuk elő, és ott is számoljuk el. VIII. Vezetés, munkamegbeszélés (LIG XV.) A vezetés kialakult formái közül az egyes dolgozók irányitását és ellenőrzését, az osztályértekezleteket és az osztályvezetői értekezleteket rendszeresen alkalmaztuk. Intézeti értekezletet is tartottunk, de azon nem az elmúlt év munkájáról számoltunk be, hanem az új, 1971-ben induló ötéves tervnek az irányelveit ismertettük. Az új ötéves tervet alaposan előkészitettük, a Párt tudománypolitikai irányelvének figyelembe vételével többször megvitattuk. A vezetésnek új formáját is alkalmaztuk, az un. belső ellenőrzést, mégpedig nem csupán gazdasági területen, hanem egyes levéltári munkáknál is, olyan módon, hogy egy-egy részleg meghatározott munkáját más részlegek dolgozói vizsgálták meg és mondtak róla véleményt, miközben maguk is hasznos tapasztalatokat szereztek. Az Állami vezetőség a helyi párt-, szak- és KISZ-szervezettel állandó és rendszeres kapcsolatot tartott és hatékony támogatásban részesült. A Levéltári Igazgatósággal is jó volt a kapcsolatunk, élveztük támogatását. Egyes dolgozóink résztvettek a Levéltári Tanács ülésein, a levéltárigazgatói konferenciákon, valamint - a Levéltári Igazgatóság felkérésére - más levéltárak munkájának szakmai vizsgálatában. Az egyik osztályvezetőnk által készitett munkautasitás tervezetét a gazdasági Levéltári anyag rendezéséről a Levéltári Igazgatóság az egyik levéltárigazgatói értekezleten bocsátotta vita alá. A tervünkben szereplő két munkautasitás tervezete nem készült el. A feudáliskori forrásközlésé azért nem, mert a M. Történelmi Társulat vállalta magára, hogy általános forrásközlési szabályzatot készit. E munkában több dolgozónk résztvesz. Saját Írásbeli ügyvitelünk számára azért nem készítettünk munkautasitást, mert nem akartunk elébe vágni az iratkezelésről szóló minisztériumi utasításnak, aminek megjelenése csak 1971-ben várható. Saját ügyrendünk készítéséhez pedig azért nem fogtunk hozzá, mert nem akartunk elébe vágni a levéltárak általános ügyviteli szabályzatának, amelynek kiadása ugyancsak később esedékes. Terven kivül került sor a levéltári jelzetelésről szóló munkautasitás korábban készült tervezetének házi megvitatására. A két tervezett kiadványvita későbbre maradt.