MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1971-ben. • 1972. [LK 1972/2. 543-563. p.]

Krónika 551 az Új Magyar Központi Levéltár és 35%-át a tanácsi levéltárak iratainak restaurálására és konzerválására fordította volna. Mivel azonban az Új Magyar Központi Levéltár csak minimális restaurálást igényelt, a tanácsi levéltárak közül pedig a Pest megyei Levéltár többszöri felkérésre sem küldte fel kijelölt anyagát restaurálásra, a fentebbi arányok 71,2—0,4—28,4%-ra módosultak. Az év folyamán végzett konzerválási és restaurálási munka részletes eredményeiről, valamint az ennek érdekében foganatosított szervezeti intézkedésekről a Levéltár külön beszámolója tájékoztat. V. Rendezés A levéltárakban őrzött iratanyag középszintű komplex feldolgozása érdekében fő feladatnak — az egész 5 éves terv folyamán — a középszintű rendezettség minél előbbi elérését kell tekinteni. Ennek során 1971-ben is arra kellett törekedni, hogy a) az előző években megkezdett rendezések az év folyamán lehetőleg befejeződjenek, vagy legalábbis megfelelő ütemben folytatódjanak; b) ezen túlmenően a Levéltári Igazgatóság lehetőleg olyan újabb fondcsoportok középszintű rendezését kívánta tervbe iktattatni, amelyek esetében a munkát a tervidőszak alatt be lehetett fejezni, s általában kerülni kellett a rendező munka szétaprózását. A középszintű rendezés szakmai előkészítése érdekében a Levéltári Igazgatóság megjelentette a gazdasági szervek középszintű feldolgozásának útmutatóját, a családi levéltárak középszintű feldolgozásához készült útmutató tervezetének megvitatása pedig a szombathelyi igazgatói értekezlet egyik napirendi pontja volt. Az általános levéltárak 1971-ben 5654 fm irat rendezéséről gondoskodtak, ami 1387fm-rel több az előző évinél. A teljesítmény növekedésből 467 fm jut a középszintű rendezésre, de ennél az általános növekedésnél is örvendetesebb, hogy a levéltáraknak e munkában való részvételi aránya egyenletesebb lett, mint az előző évben volt (V. tábla — Id. az 552. oldalon). A Magyar Országos Levéltár rendezési tevékenysége különböző szinteken összesen 826 folyóméter anyagra terjedt ki. Ezenkívül 171,47 fm iratanyag mintaállványozására és 200 fm iratanyag raktári jelzetelésére is sor került. Ennek számszerű részleteiről a Levéltár külön beszámolója tájékoztat. A rendezések során az I. osztály a C szekció Dep. publico-politicum és az E szekció Reponenda et ordinanda anyagában kiegészítő, a C szekció Acta studiosorum acatholicorum, valamint az E szekció 11 fonójában, illetve állagában tárgyi átrendezést végzett. A II. osztály folytatta a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium iratainak tárgyi átrendezését. A III. osztály elvégezte az Esterházy levéltár anyagának törzsszámok szerinti átrakását és 47 fond, illetve állag középszintű rendezéséről gondoskodott, egyúttal befejezte a Múzeumi Törzsanyag tárgyi átrendezését. A IV. osztály többek között a Goldberger Sámuel és Fiai Rt, a Budapesti Nemzetközi Vásár, a Hazai Mechanikai Palackgyár Rt, a Magyar Kerámiagyár Rt, a Singer Varrógép Rt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt, a Neményi Testvérek Papírgyára Rt, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt, a Piatnik Nándor és Fiai Kártyagyár Rt és a Pénzintézeti Központ iratait középszinten, a Magyar Általános Hitelbank Rt és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt iratait tárgyi csoportokba rendezte. Az Új Magyar Központi Levéltár alapszintre 199 folyóméter anyagot rendezett, amiből terjedelmét tekintve a BM helyi tanácsok főosztálya, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma, továbbá a szénbányászat központi irányítását végző szervek iratai a legjelentősebbek. A középszintre rendezett iratok (többek között a Gazdasági Főtanács, a Központi Gazdasági Döntőbizottság, Orturay Gyula személyi fondja, a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ, az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium) mennyisége 332, a darabszintre rendezettek (a VKM Általános Iskolai Főosztály iratai, Dinnyés Lajos miniszterelnök félhivatalos iratai) 9 fm, a tárgyi át- vagy tovább rendezetteké 76 fm, végül az ellenőrző rendezés alá vont (Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal, Állami Gazdaságok Főigazgatósága, Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma, Élelmezésügyi Minisztérium, Külügyminisztérium békeelőkészítő osztály) iratoké 199 fm volt. A Fővárosi Levéltárban középszintű rendezést elsősorban az I. és a II. osztály, darabszintű rendezést az 1. osztály (Pest város levéltára, Intimata, Missiles, Miscellanea, Lajstromozatlan iratok), tárgyi átrendezést a Hl. osztály (a Magyar Nemzeti Bank mérleganyaga) irataiban végzett. A Baranya megyei Levéltár ez évben is folytatta a pécsváradi alapítványi uradalom iratainak rendkívül munkaigényes feldolgozását, továbbá a telekkönyvi, termelőszövetkezeti, főispáni, pécsi nemzeti bizottsági iratok középszintű, a pécsi káptalan hiteleshelyi anyagának darabszintű rendezését. A Bács-Kiskun megyei Levéltárban a rendezési munka zömét ez évben is a kiskunfélegyházi részleg