MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár öt éve 1966-1970. • 1972. [LK 1972/2. 441-515. p.]
454 Krónika Egyéb kitüntetések Rádió nívódíj 1 Televízió nívódíj \ 1 SZOT művészeti díj 1 Önkéntes tűzoltói 2 Gazdálkodás Gazdálkodásunkban 1968. január 1-ével két lényeges változás következett be. Az egyik az volt, hogy a Levéltárak Gazdasági Hivatala megszűnt, s azok a gazdasági ügyeink, amelyeket korábban ez a minisztériumi alárendeltségben a Levéltári Osztály (LOK) mellett működő hivatal intézett, a mi hatáskörünkbe kerültek. A megszűnt hivatal dolgozóinak jelentős részét megkaptuk, saját gazdasági hivatalunk létszáma megnőtt, amint erről már esett szó. Gazdasági hatáskörünk bővülése együttjárt önállóságunk növekedésével. Sok olyan ügyet, amelyben korábban a Levéltárak Gazdasági Hivatala döntött, most már nem kellett a minisztérium elé terjesztenünk. Kedvezett ennek az irányzatnak az 1968. január 1-én bekövetkezett másik jelentős változás, az újnak nevezett gazdaságirányítási rendszer bevezetése. Az új gazdasági mechanizmus előnye nálunk abban jelentkezett, hogy költségvetésünk felhasználásában számos kötöttség megszűnt, sokkal önállóbban, szabadabban gazdálkodhattunk. Voltak azonban az új mechanizmusnak hátrányos következményei is. Nemcsak mi nyertünk ugyanis a gazdálkodásban nagyobb szabadságot, hanem azok a vállalatok is, amelyekkel gazdasági kapcsolataink voltak, illetve szerettük volna, hogy legyenek. Ezek a vállalatok most már a nyereséget, a profitot tartották mindennél fölöttébb valónak, s olyan számunkra nagyon is fontos munkákat, amelyek nem jártak volna kellő nyereséggel, egyszerűen nem vállaltak el. Ha pedig mégis elvállalták, olyan nyereséget számítottak fel, amelytől égnek állt a hajunk. Ez történt a beruházásainkat és felújításainkat bonyolítani hivatott Művelődésügyi Beruházási Vállalattal is, amely korábban a tárca vállalata volt, s azt tartozott csinálni, amire a minisztériumtól utasítást kapott. Ez a világ megszűnt, a vállalat önálló lett, s azt csinálja, ami számára nagy nyereséggel jár, ami pedig nem jár, az elől elzárkózik. Nem vállalta pl. főépületünk tetőfedési munkálatainak lebonyolítását, kivonult a fertőtlenítő gázkamra ügyeiből, és így tovább. Oda jutottunk, hogy magunknak kell tervező és kivitelező vállalatokról gondoskodnunk, velük tárgyalnunk, saját műszaki szakértőt alkalmaznunk. Az árak óriási mértékű emelkedéséről, ami egy másik következménye volt az új gazdasági mechanizmusnak, nem kívánok külön szólni. Elég megnézni költségeink alakulását. Gazdálkodásunknak 3 fő szektora volt: a költségvetési, amely lényegében működtetést jelentett,. a felújítási, amely nagyobb átalakításokat jelentett, és a beruházási, amely új létesítmények létrehozását, nagyobb eszközök beszerzését foglalta magában. A felújításokra kapott pénzkeretet 1968-tól kezdve beolvasztották a költségvetési keretbe. A beruházási keret megtartotta különállását. A3 keret az 5 év során az alábbiak szerint alakult.
