MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár öt éve 1966-1970. • 1972. [LK 1972/2. 441-515. p.]

KRÓNIKA A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÖT ÉVE 1966 —1970 Az 1966 és 1970 közötti ötéves tervidőszakban jelentős változások történtek mind a magyar levéltárügy, mind pedig a Magyar Országos Levéltár fejlődésében. A magyar levéltárügy alakulásában a leglényegesebb változáit az „állami" levéltárak tanácsosítása jelentette, amire már 1968. január 1-én sor került, s amit a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet már mint megtörtént tényt állapított meg. 1950-ben, amikor a 29, számú törvényerejű rendelet a megyei és a városi levéltárakat megszüntette, helyettük „állami" levéltárakat szervezett, s ezeket — a Magyar Országos Levéltárral együtt — közös szervezetben a mai Művelődésügyi Minisztérium akkori egyik jogelődjének főhatósága alá tartozó Levéltárak Országos Központja közvetlen felügyelete alá rendelte, ezt az egységesítő és központosító intézkedést, amely megfelelt a szovjet levéltárügy újjászervezéséről és központosításáról szóló, 1918. június 1-én kiadott híres lenini dekrétumnak, úgy üdvözöltük, mint a szocialista levéltárügy alapjának megteremtését, a levéltárak szocialista jellegű fejlődésének elindítását Magyarországon. A Szovjetunióban és a szocialista országok túlnyomó többségében a levéltárügy alapja mindmáig a lenini dekrétumban meghatározott központosítás, a központi és a területi (regionális) állami levéltárak — egyegy szaklevéltár (pl. külügyi) kivételével — közös szervezetben az állami levéltári szakhatóság közvetlen felügyelete, irányítása és ellenőrzése alá tartoznak. Magyarországon 1968. január l-e óta csak a Magyar Országos Levéltár és — 1970. június l-e óta — az Új Magyar Központi Levéltár tartozik az állami levéltári szakhatóság, a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatósága, közvetlen felügyelete, irányítása és ellenőrzése alá. A tanácsosított „állami" levéltárak — 20 megyei és a fővárosi levéltár — fölött a közvetlen felügyeletet, irányítást és ellenőrzést az illető tanácsok gyakorolják, a művelődésügyi minisztert, illetve a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságát csupán a központi szakirányítás joga illeti meg. Hogy a központi szakirányítás — közvetlen felügyeleti, irányítási és ellenőrzési jog nélkül — biztosítani tudja-e a magyarországi levéltárak egységes, a szocialista korszak szakmai követelményeinek megfelelő fejlődését, azt eldönti majd a jövő. Az 1968. január l-e óta eltelt idő tapasztalatai már lehetőséget nyújtanak bizonyos — részben kedvező, de részben aggasztó — tanulságok levonására, ezekkel azonban e cikk keretében nem kívánok foglalkozni. A területi (regionális) és a fővárosi levéltár tanácsosítása, nem különben a levéltárakról és a levéltári anyag védelméről szóló, fentebb már említett, 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet jelentékenyen megváltoztatta a Magyar Országos Levéltár hatáskörét és szervezetét is.