MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben. • 1971. [LK 1971/2. 367-393. p.]

Krónika 393 ügyi állandó bizottság munkájának napirendjén a levéltár helyzete is szerepelt, a bizottság elnöke megelőzően alapos tájékozódást végzett a levéltárban. Nógrád és Tolna megye tanácsának illetékesei megvitatták a levéltár munkatervét. A Levéltári Igazgatóság és a levéltárfenntartó tanácsok kapcsolata az év folyamán tovább fejlődött, több megyében került sor a levéltár helyzetének és problémáinak átfogó megbeszélésére. * Az 1970. évvel a levéltárak befejezték III. ötéves tervüket, amelynek keretében mind az iratanyag levéltári feldolgozásában, mind a kiadványi-közművelő munkában jelentős eredményeket értek el. A végzett munka elemzéséből további feladataink megoldásához a Levéltári Igazgatóság és a levéltárak számára egyaránt több általános érvényű következtetés is levonható. a) A tanácsi levéltárak egyenlőtlen fejlődése perspektivikusan a munkafeltételekre is hatással lehet, és a feladatok egységes megoldását is gátolhatja. Éppen ezért az Igazgatóságnak a lemaradásban levő levéltárak fejlesztését, beleértve a bérfeszültségek kiküszöbölését is, rendszeresen szorgalmaznia kell. b) Az Új Magyar Központi Levéltár épületproblémájának megoldása levéltárügyünk fejlesztésének egyik kulcskérdése, amit a Levéltári Igazgatóságnak napirenden kell tartania. c) Az új iratkezelési rendszer bevezetésével kapcsolatos levéltári feladatok — eredeti elgondolásainktól eltérően — 1971-re, sőt — tanácsi vonatkozásban —• 1972-re is áthúzódnak. A levéltárak nehézségeit még csak növeli az a körülmény, hogy az e célra kilátásba helyezett új státusokat központi keretből nem kapták meg, így a megnövekedett feladatokat lényegében létszámfejlesztés nélkül kell ellátniuk. d) Az iratkezelés és az irattárak ellenőrzésében a tanácsi levéltáraknak az eddiginél fokozottabban kell együttműködniük az illetékes tanácsi (elsősorban az igazgatási) osztályokkal. E kapcsolatok kiépítését — főképpen a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya útján — a Levéltári Igazgatóságnak is elő kell segítenie. e) Örvendetes a levéltárak gyűjtő tevékenységének aktívabbá válása. A gyűjtési kör kiszélesítése felveti néhány anyagtípus (krónikák, pályázatok, visszaemlékezések) forrásértéke elemzésének szükségességét is. f) A tanácsi levéltárak film, kép és magnószalag anyaga évről évre gyarapszik. E forrásanyag kezelésének és segédletekkel való ellátásának kérdéseit az Igazgatóságnak néhány éven belül napirendre kell tűznie. g) Az Országos Levéltárban folyó tárgyi át- és továbbrendezések módszertani értékelését annak érdekében is el kell végezni, hogy az itt szerzett tapasztalatok a tanácsi levéltárak munkájában is hasznosíthatók legyenek. h) A rendezési munka színvonalának emelése céljából az Igazgatóságnak tovább kell folytatnia egyes szervtípusok, illetve fondcsoportok iratai rendezési utasításainak kidolgozását és Jcözreadását. i) Az Igazgatóságnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tervfegyelmet a kiadványmunka területén is megszilárdítsa. j) Napirendre kell tűzni a levéltári közművelési munka egyes ágai (kiállítások rendezése, levéltárlátogatások, szakköri foglalkozások stb.) módszertanának kidolgozását. k) A Hungarica-gyűjtés eredményességének fokozása érdekében az Igazgatóságnak a lehetőségekhez képest arra kell törekednie, hogy nemzetközi kapcsolatainkban is több éves tervet lehessen összeállítani, s a kiutazásokat az eddiginél is alaposabban elő lehessen készíteni. Az általános levéltárak IV. ötéves terve jelentős feladatok megoldását irányozza elő. Az eddigi eredmények alapján bizton lehet arra számítani, hogy a Levéltári Igazgatóság elvi irányítása, a levéltárfenntartók gondoskodása, az intézményvezetők koncepciózus tevékenysége és legfőképpen dolgozóinak további áldozatos munkája révén e célkitűzések is realizálódni fognak. Balázs Péter \ 3 Levéltári Közlemények II.