MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben. • 1971. [LK 1971/2. 367-393. p.]

Krónika V 385 Több tanácsi levéltár jelezte, hogy a kutatni akaró középiskolás diákok nem csökkenő hevességgel ostromolták a levéltárakat, amihez még hozzájárult az iskolák hivatalos támogatása is. Nehezíti a levéltárak helyzetét, hogy elzárkózásuk ellenére egyes középiskolás diákok — egyelőre fel nem derített módon — mégis hozzájutnak publikálatlan levéltári anyaghoz. Kiadványmunka ' Az 1970. év a kiadványmuhka területén jelentős eredményeket hozott. Az alábbiakban csak azokról a kiadványokról teszünk említést, amelyek a tervidőszak alatt, illetve ezen beszámoló összeállításáig megjelentek. A felsorolásban mindenképpen első helyre kívánkoznak a felszabadulás negyedszázados évfordulójára készült kötetek, hiszen ezekben több év adatfeltáró és feldolgozó munkájának eredménye realizálódott. A Sorsforduló című kétkötetes központi kiadvány anyaggyűjtésében valamennyi általános levéltár részt vett, a szerkesztési feladatokat Kársai Elek, Somlyai Magda és Szabó Ferenc végezték. Vidéken elsőként „Az élet megindulása a felszabadulás után Győr-Sopron megyében" című kötet jelent meg. Kanyar József állította össze a „Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944—1945" című kötetet, Román János pedig társszerzője volt „Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadulás után" című kiadványnak. Gáspár Ferenc, Jenei Károly és Szilágyi Gábor közös munkájaként jelent meg „A munkásság az üzemekért, a termelésért 1944—1945" című kötet. A Levéltári Szemle közölte Varga Jánosnak „Huszonöt év után" című ünnepi összefoglaló értékelését, továbbá Farkas Gábornak és Móra Magdának „A felszabadulás Fejér megyében (Egy középiskolai szakköri foglalkozás forgatókönyve)", Sáry Istvánnak „A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár 1945. évi iratai", valamint Lengyel Alfrédnak „A felszabadult Győr megye és város igazgatásának új alapokra fektetése" című írását. Természetesen a levéltárosok helytörténeti munkásságában is méltó súllyal szerepeltek a felszabadulás történetével foglalkozó összeállítások. Ugyancsak ki kell emelnünk a „Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából" című tanulmánykötetet, amelynek szerzői többségükben tanácsi levéltárosok. A kötetben, amelynek szerkesztéséről Bónís György és Degré Alajos gondoskodott, Bácskai Verának a XV. századi és XVI. század eleji mezővárosi önkormányzatról, Degré Alajosnak a XVI—XVII. századi török háborúk alatti megyei közgyűlésekről, Tirnitz Józsefnek Sopron város külső tanácsa 1526—1711 közötti működéséről, Komoróczy Györgynek Debrecen város XVI—XVII. századi képviseleti rendszeréről, Kiss Máriának Szombathely püspöki mezőváros XVII—XIX. századi tanácsáról, Lengyel Alfrédnak az egyházi nemesi község önkormányzatáról és igazgatásáról, Balázs Péternek az 1848-as Győr megyei és városi választásokról, Balogh Istvánnak a Szabolcs megyei önkormányzat 1848— 1872 közötti működéséről, Simonffy Emilnek Zalaegerszeg 1848—1872 közötti képviselőtestületéről, Kanyar Józsefnek Somogy megye 1860—1871 közötti közgyűléséről, Űjlaky Zoltánnak a Hajdú kerület és Hajdú megye 1872—1918 közötti képviseleti rendszeréről, Horváth Ferencnek Szombathely város 1860—1944 közötti képviselőtestületéről, Schneider Miklósnak Szentes rendezett tanácsú város 1872—1944 közötti képviselőtestületéről, Sáry Istvánnak a dualizmus kori községi képviselőtestületekről, Farkas Gábornak Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága 1919—1944 közötti működéséről, Szabó Ferencnek egy megyei gazdasági egyesületről és Sárközy Zoltánnak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1920—1945 közötti történetéről írt tanulmánya található. Levéltárosaink ez évben is sok jelentős alkotással gazdagították a helytörténeti irodalmat. Dóka Klárának „A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években" című munkája önálló kötetként, Ságvári Ágnesnek a „Budapest tervezésének kezdetei. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa megalakulásának centenáriumára" című írása a Budapest című folyóiratban (1970), Szilvágyi Irénnek „A közegészségügy megszervezése Fejér megyében 1945-ben" című összeállítása az Orvostörténeti Közleményekben (1970) jelent meg. Szabó Ferenc az év folyamán a „Békéscsaba mezőgazdasága az örökváltságtól az első világháborúig 1846—1914" (Tanulmányok Békéscsaba történetéből), „A helyi és országos hírlapok elterjedése, olvasottsága Békés megyében 1911-ben és 1925—1926-ban" (Békési Élet 1970), a „Gyula város iparának, mezőgazdaságának és egészségügyének fejlődése 1945—1970" (Gyula 1945—1970), végül „A kortörténet helyi forrásának néhány kérdése" (Századok, 1970) című tanulmányát publikálta. A Miskolci Nehézipari Egyetem Közleményei XVII. kötetében jelent meg Román Jánosnak a Tanácsköztársaság Borsod megyei történetének helyi forrásairól és a helytörténeti kutatás néhány kiemelkedő szempontjáról szóló írása. Az Álba Regia évkönyv (1969) Farkas Gábornak az „Igar a jobbágyvilágban", a Fejér Megyei Történeti Évkönyv ugyané szerzőnek a „Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején", „A felszabadulás Fejér megyében", „Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében" és „ Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében", továbbá Klausz Jenőnének „A