MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar levéltárügy 1945-1969. • 1970. [LK 1970/1. 47-87. o.]

80 Balázs Péter a népgazdaság fejlesztésének meggyorsítására, a közösség és a dolgozók érdekeinek védelmére felhasználhassa. Sajnos, a magyar levéltárak ezen a területen — kivéve az ügyfélforgalom keretében (nem egy esetben a hivatali kötelességet messze meghaladó előzékenységgel és lelkiismeretességgel) végzett munkát — csak gyér kezdeményezésekről számolhatnak be. Hogy a hozzájuk intézett megkeresések érdemi megválaszolásának a levéltárak a legmesszebbmenőén eleget tehessenek, mindenekelőtt rendezték és segédletekkel látták el azokat a fondokat (tervtárakat, térképgyűjteményeket, ipartestületi és földhivatali iratokat stb.), amelyekre a hivataloknak és a magánügyfeleknek adandó felvilágosítás és segítségnyújtás érdekében leginkább szükség volt. Ilyen módon lakóházak, középületek és üzemek újjáépítésénél, a közművesítés felújításánál vagy továbbfejlesztésénél jelentős tervezési költségeket lehetett megtakarítani. Az üzemek iratai között levő gyártástechnológiai leírásokat az illetékes szakemberek szintén gyakran tanulmányozták. Az egyes mezőgazdasági tájegységek termelési kultúrájának történetéhez és a népegészségügyi viszonyok vizsgálatához a levéltárosok jelentős dokumentumokat tártak fel. Ugyancsak dokumentumokkal segítik a levéltárak a műemlékek restaurálását is. A népgazdaság megsegítése iránti igény a területi levéltárak tanácsi irányítás alá helyezésével a jövőben minden bizonnyal növekedni fog. Hogy a levéltárak a jogos igények kielégítésének minden esetben maradéktalanul eleget tehessenek, sőt sok szempontból kezdeményezőén léphessenek fel, az eddiginél jobban kell tanulmányoznunk más szocialista országok e téren kialakult gyakorlatát és tapasztalatait. Jelentős időráfordítást igénylő feladata tanácsi levéltárainknak az anyakönyvi másodpéldányok kezelése. A levéltárak sok százezer — elsősorban a háborús évek alatt bevezetetlenül maradt — utólagos értesítés feldolgozásáról gondoskodtak, s évente mintegy 200 ezer utólagos értesítés bejegyzését kell rendszeresen elvégezniök. Az anyakönyvi első és másodpéldányok összeolvasása több mint egy évtizede folyik levéltárainkban. • 19. A Levéltári Központ a magyar levéltárügy külföldi kapcsolatainak intézményes kiépítése terén is jelentős eredményeket ért el. A L.O.K. megalakulása után 1954-ben adódott első ízben lehetőség arra, hogy magyar levéltárosok külföldi tanulmányútra utazhassanak: Ember Győző Lengyelországot, Varga Endre és Schöner Albert pedig Csehszlovákiát keresték fel, s személyes tapasztalataik alapján ismertették a két baráti szocialista ország levéltárügyét. A magyar levéltárügy nemzetközi kapcsolatainak kiépítése terén döntő jelentőségű volt az Országos Levéltár 200 éves jubileuma alkalmából 1956. június 12—16-án tartott ünnepi ülésszak, amelyen a Nemzetközi Levéltári Tanács (CIA) képviseletében Charles Braibant tiszteletbeli elnök is megjelent, s a szovjet, lengyel, csehszlovák, román, jugoszláv, bolgár, albán, német demokratikus és osztrák levéltárügy is képviseltette magát. Az ülésszak egyúttal jelezte azt is, hogy a magyar levéltárügy elsősorban milyen irányban kívánja nemzetközi kapcsolatait kiépíteni: mint a Nemzetközi Levéltári Tanács tagja mindenekelőtt az európai szocialista országok és a szomszédos Ausztria levéltárügyével kíván együttműködni. A magyar levéltárosok külföldi útjainak ma hármas funkciója van: a) Képviselik a magyar levéltár ügy et a nemzetközi szervezetek ülésein. Örvendetes, hogy hazánk képviselőit újabban már egyes szakbizottságok tanácskozásaira is meghívják.