SZAKMAI KÉPZÉS
Levéltári - Szögi László: A magyar levéltárosképzés ötven éve, 1949–1999. • 1999. [LSZ 1999/4. 3-17. p.]
alapján 1964-ben publikálásra került a szak elfogadott végleges programja.13 A vitán valamennyi oktatón kívül részt vett még több kari professzor pl. Perényi József, de Ember Győző, Paulinyi Oszkár, Varga Sándorné és Ladányi Andor is. E helyütt nincs módunk az igen érdekes megbeszélés részletes ismertetésére. A vita alapján módosított tantervet dolgoztak ki, melybe bekerült a modern irattan az archeográfia, valamint a levéltári alapismeretek tárgy, megnőtt a levéltártan óraszáma és határozat született arról, hogy a hallgatóknak a 3. év végén 3 hetes gyakorlaton kell részt venniük az Országos Levéltárban. Az utolsó félévben változatlanul 3 hónapos gyakorlat maradt a programban. 1963-ban került a tanszékre Bertényi Iván tanársegéd. A hatvanas évek elején kialakított tanterv ezután igen tartósnak bizonyult és ezen az ún. C szakon ettől kezdve közel másfél évtizeden át évente 3-6 levéltáros hallgató tanult és szerzett egyetemi diplomát. A tanszék és a Magyar Országos Levéltár között harmonikus kapcsolat alakult ki, amit jelzett az is, hogy 1964-ben Léderer Emma előterjesztést tett Ember Győző főigazgató c. egyetemi tanári kinevezésére14 és ő kérte fel az újkori irattan előadójának, aki azután éveken keresztül el is látta ezt a feladatot és más órákat is tartott. A képzett hallgatók száma azonban nem fedezte az átalakuló magyar levéltári intézményhálózat, többek között a pártarchívumok igényeit. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya ezért 1964-ben, a munkásmozgalmi archívumok vezetőinek kiképzése céljából két éves speciális levéltári tanfolyam - ún. új és legújabbkori levéltáros szak -szervezését határozta el, teljesen külön tantervvel.15 Ez 1966 és 1968 között valósult meg. A tanfolyamot nyolcan végezték el. A szakképzéssel kapcsolatos lényeges vita alakult ki az 1969-es levéltári tvr. előkészítése során, amikor Léderer Emma kérte, hogy a tvr. szövegébe kerüljön bele, hogy a „szerzett jogok tiszteletben tartása mellett, levéltári tudományos dolgozóvá elsődlegesen levéltárosi és középiskolai történelem szakos tanári oklevéllel rendelkező személyek neveztessenek ki." 1969-ben a levéltárosképzést végző Segédtudományi Tanszék élén a nyugdíjba ment Léderer Emmát, Sinkovics István professzor váltotta fel. Ő lett egyben a művelődésügyi miniszter szakmai tanácsadó szerveként létesített Levéltári Tudományos Tanács elnöke is. Hivatalba lépésekor a minisztériumban újra felmerült a szak továbbfejlesztésének kérdése. A Levéltári Igazgatóság e kérdésben írott 1969. május 7-i előterjesztését16 Sinkovics professzor 1969. november 14-én írt válaszában több szempontból is bírálta,17 jelezve, hogy az érvényben lévő tanterv összeállításában külső levéltári szakemberek is részt vettek (1963-ban). Visszautasította a középkor centrikusság vádját és jelezte, hogy a szakon valamennyi történelmi korszak forrásanyagának kezelésére és feldolgozására készítik fel a levéltárosokat. A részletek mellőzésével arra érdemes kitérni, hogy a felek egyetértettek egy levéltáros kiegészítő szak indításában, de abban nem, hogy vidéki főiskolások v. egyetemisták ottani tanulmányaikkal egyidőben hallgassák Budapesten a levéltár szakot. 1969. december 19-én a minisztériumban igen fontos és döntő hatású értekezletet tartottak 13 Levéltár szak. A Bölcsészettudományi Karok Programjai 15. Tankönyvkiadó 1964. 14.o. 14 ELTE Lt. 10l/a. T.S. Tsz. iratai 1964. jan. nem iktatott iratok. A kurzus első tematikáját lásd ELTE Lt. 8/b. Bölcsészettudományi Kar Dékáni Hivatalának iratai 1272/1965. sz. lfi ELTE Lt. 10l/a T.S. Tsz iratai 1969. évi nem iktatott iratok. 94470/1969. XVIII. sz. irat. Varga János feljegyzése a LIG vezetőjeként Molnár János miniszterhelyettes részére. 17 Uo. mint előző jegyzet Sinkovics István egyetemi tanár levele Polinszky Károly miniszterhelyetteshez. 9
