SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - A művelődési ágazati szakmunkásképzés és munkaköri szakképzés. (levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros) • 1990.12.20 [17/1990. (XII. 20.) MKM sz. rendelet = Magyar Közlöny 1990/129.]

zetési, sportági szakelméleti ismeretekből ad számot tudá­sáról. f) A középfokú edzői szakképesítés a sportágban edzői munkakör betöltésére képesít. g) A középfokú edzői képzés vizsgabizottságát működ­tető szerv a Magyar Testnevelési Egyetem. 43. Sportszervezői képzés a) A sportszervezői képzés középfokú szakképzés. b) Az. a) pont szerinti oktatás tanfolyami képzés, egyé­ni felkészülésre nincs lehetőség. c) Az. a) pont szerinti képzésben az vehet részt, aki érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendel­kezik. d) Az a) pont szerinti oktatásban a résztvevő vezetési, szervezési, gazdasági és általános sportszakmai ismerete­ket tanul. e) A tanulmányokat záró vizsgán vezetési, szervezési, sportpedagógiai, sportlélektani, sporlélettani, sportszak­mai és sportmődszerlani, valamint gazdasági ismeretek­ből kell a résztvevőnek számot adnia tudásáról. f) A sportszervezői szakképesítés sportszervezői mun­kakör betöltésére képesít. g) A sportszervezői szakképzés vizsgabizottságát mű­ködtető szerv a Magyar Testnevelési Egyetem. 2. számú melléklet a 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelethez A TANULMÁNYOKAT ZÁRÓ VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA A tanulmányokat záró vizsga részei, a vizsgatételek, a vizsgára bocsátás, mentesítés a vizsgakövetelmények teljesítése alól 1. a) A vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a ta­nulmányokat záró vizsga milyen részekből (írásbeli, szóbe­li, gyakorlati) áll, illetőleg a vizsgarészeknek mi a sorrend­je. b) A vizsgatételeket a vizsgakövetelmények alapján a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője határozza meg. c) Ha a vizsgázó valamely vizsgarészből, tantárgyból az iskolai rendszerű vagy az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás keretében már tanulmányokat záró vizsgát tett, újabb vizsgát nem kell tennie, feltéve, hogy a tantárgyi követelmények nem változtak. d) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője dönt a tanulmányokat záró vizsgára való bocsátásról és a mentesí­tésről. A vizsgára bocsátás csak akkor tagadható meg, ha a jelentkező a rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg, illetőleg ha a vizsgáztatási díjat nem fizette be. A tanulmányokat záró vizsga előkészítése, a vizsgabizottság 2. a) A tanulmányokat záró vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottság legalább három tagú. A vizs­gabizottság munkáját elnök vezeti. b) A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsgabizottsá­got működtető szerv vezetője bízza meg. c) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője nem lehet a vizsgabizottság tagja. d) A vizsgabizottság elnöke és tagja az lehet, aki a műve­lődési ágazati szakmai oktatásban előadó vagy gyakorlatve­zető lehet. A vizsgabizottság mellett jegyző működik. e) A sportszervezéssel vagy a sporttevékenységgel kap­csolatos képzés tanulmányokat záró vizsgájára az orszá­gos, illetve a területileg illetékes sportági szakszövetség sportszakmai tanácsadót küldhet, aki tagja a vizsgabizott­ságnak. 3. a) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Fel­adata, hogy biztosítsa a tanulmányokat záró vizsga szabá­lyos, zavartalan, tárgyilagos megtartását. b) A vizsgabizottság elnökének jogkörébe tartozik kü­lönösen — a tanulmányokat záró vizsga előkészítése, a vizsgá­hoz szükséges feltételek biztosításának ellenőrzése, — á tanulmányokat záró vizsga és a vizsgabizottság értekezleteinek vezetése, — a jelentkezési iratok alapján a vizsgázó személyazo­nosságának, a vizsga letételére való jogosultság feltétele­inek megvizsgálása és ellenőrzése. 4. A vizsgáztatók részt vesznek a vizsgázók teljesítményé­nek értékelésében. -5. A jegyző vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyző­könyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsga iratait és megírja a bizonyítványokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom