SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]

Ka az iratanyagnak egyáltalában nem volt eredeti, "irat­tári" rendje /pl. egyes családi, személyi fondok/, lényegében ugyanazt a munkát kell elvégeznünk, amit a tárgyi átrendezés­nél. Ahhoz, hogy a rendezési tefvet elkészíthessük, ismernünk kell a fondképző funkcióit, tevékenységi körét és levéltári anyagának összetételét.•Ezek ismeretében alakithatjük ki a kérdéses fondnak megfelelő levéltári rendszert és hajthatjuk végre a rendezést. Levéltáraink gyűjteményeket is őriznek /XV. éo XXXII. fond főcsoport/. Ezek másodlagos fondoknak tekinthetők: fond­képzőik anyag/ szétszóródott, nagyrészt elpusztult s később a gyűjtő /fondkialakitó/ különböző fondok egyes megmaradt da­rabjaibői alakította ki a gyűjteményt. Minthogy a gyűjtemé­nyek nem szerven irategyüttesok, feltárásuk rendszerint a könyvtári anyagéhoz hasonló: rendjük mechanikus /idő- vagy betűrend/, hozzájuk könyvtéri katalógusszerű, darab 3Zintíf segédletek készülnek, c/ Selejtezés IM II —— A levéltárakban végzett iratselejtezések célja elsősor­ban raktári helynyerés, annak érdekében, hogy a levéltár az így felszabadult férőhelyre újabb iratanyagot hozhasson be. A selejtezés mégis összefügg a feltáró munkával, mert részben a rendezéssel párhuzamosan végzik, s mert az iratanyag reduk­ciója /csökkentése/ révén használata is könnyebbé válik. A selejtezés rendkivül felelősségteljes munka, amit csak a legnagyobb óvatossággal szabad végezni. Az az iratanyag, amit megsemmisítünk, Örökre elvész a társadalom számára. Ezért csak olyan iratokat szabad selejtezni, amelyek nem tartalmaz­nak a társadalmi fejlődés szempontjából értékes információkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom