SZAKMAI KÉPZÉS
Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]
szakigazgatási tisztviselők is megjelennek* Közülük legjelentősebb volt a tiszti ügyész /fiscalis/, aki a megyét érintő ügyekben mint jogász járt el, bűnügyekben pedig a vádat képviselte. - A megyei ügyintézés u főjQgyző 3 helyettesei, az aljegyzők kezében volt. A levéltár kulcsát is, amely egyszersmind állásának jelképe is volt, a főjegyző őrizte s irányitóttá a levéltáros munkáját. A járásokat a XVIII. században, a könnyebb igazgatás végett 2-3 kerületre /circuluera/ osztották. /Ezek a járásnál^ kisebb, a megyéknél nagyobb területek voltak./ A járáo élén . ' a foazplfiabirőf a kerületek ólén pedig az ulozolgabirák állottak. /II. Jőzaof abszolutista kormányrendszere felfüg gesztotte a megyék önkormányzatát. A megyéket kerületekbe /Magyarországon lo, Erdélyben 3 kerületbe/ vonta Ö3sze. A kerületek élére királyi biztos főispánokat nevezett ki. o . : X i . • • • ;. A mohácsi vésszel'kettészakadt Magyarország kejieti felén - akkor, amikor János Zsigmondot 1541-ben a szultán Erdély fejedelmévé tette s ezt az 1571-eo speyeri egyezményben Miksa király is elismerte - megalakult a magyar királyságtól független erd é lyi feje d el emség. Mint a szultán hűbérese, a fejedelem rendszeres évi adót fizetett. Egyébként az országgyűlés által választott fejedelem hatásköre csaknem azono3 volt a magyar királyéval. Melletto állt a fejedelmi tanács, élén a kancellárral, aki a közigazgatás vezetője volt. 169o után, amikor a Habsburgok uralma alá került Erdély, a közigazgatást az uralkodó által kinevezett kormányzóság /gubernium/ irányitotta. A pénzügyeket a fejedelemség korában n kincstár tóaá,«-;, a Habsburgok alatt a kincstári hivatal intéz-LÜ.Erdély kormányzatánál: központi iiányitnsnra pedig a Habs^ burßok - mint egyéb tudományaik esetében Í3 - Becsben erdélyi udvari kancelláriát állítottak fel. A helyi igazgatás megőrizte a Monaco előtti idők három nemzet /magyar, székely és ozász/ I -IMI"! II-II - I '
