SZAKMAI KÉPZÉS
Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]
sága kövatkeztében a Habsburgok'/mint magyar királyok"is/ a • székhelyükön-működő központi birodalmi kormányhatóságokat \ hallgatták meg magyar ügyekben is. Az uralkodó legfőbb tanácsadó testülete a titkos tanács 1 volt. Tagjaínak számát törvények nem szabták meg, Az ural-. j kodó tetszésétől függött, kiket emel tagjai köze. Rendsze- j rint a császár elnökölt a tanácskozásokon. A tanácsosok ott \ kifejtett véleményét iráoba foglalták s a különbözővélemé-f nyék - alapján kialakult döntéseket az illetékes kancelláriák I útján bocsátották ki. A XVIII. század közepétől voltak a titkos tanácsnak magyar tagjai is. Ekkorra azonban ennek a testű létnek a súlya a tagok számának növekodésével'egyenes arányban csökkent. Főképpen a külügyek intézésére a XV1H. század i v.jf'o óta a titkos tanács szűkebb bizottságairíak egyike, a ft Geheime Konferenz", a titkos konferencia vette át a titkos: tanács szerepét, a XVIII. század eleje óta pedig a legtöbb- I szőr min iszter-kon f oronciának nevezett testület. ISzekben az j időkben a titkos tanác3 már csak ünnepélyes, reprezentatív föladatokat látott el. A titkos tanács irásos ügyintézése az ti 1 v ar i kan cell ár i ára hárult /Hof kan zlei/. A német -birodalmi j koncelláriában magyar titkár is működött. ; 1 . -Ferdinánd magyar titkárával adatta ki azokat áz iratokat,! amelyeket sürgősségük miatt nem akartak lekül'deni Pozsonyba,''' hogy ott - a törvényes előírásoknak megfelelően - ,a magyar királyi kancelláriából kerüljenek ki. A király nem tartózkodott állandóan Magyarországon, igy nemegyszer megtörtént^az is, hogy valamelyik más, nom magyar kancelláriával foglaltat^ l;a írásba a csak Magyarországot érintő fontos döntését. Ilyen esetekben az ország függetlenségének formai maradványai is sommivé váltak. Az I.Feriinánd által felállított udvari kamara Alofkammetf/ r\ birodalom legfőbb pénzügyi hatósága volt, amely a különböző országokból és tartományokból befolyó jövedelmeket tartotta számon. Az udvari kamara élén is elnök állt. Az ügyeket egyegy kamarai tanácsos adta elő. Testületileg vitatták meg a ; kírdésoket. Az ügyek szaporodtával nőtt a tanácsosok száma is\ már nem minden ügy megvitatására jutott idő, 3 zámtal an. kérdésben az uralkodó egyszerűen a kérdés szakértőjének számító tanácsos véleménye alapján döntött. A háborús viszonyok következtében a gazdaság és pénzügy jolontőnógo egyre nőtt, s ezzel együtt nőtt azoknak az ügyeknek a száma' Í3, amelyeknek elintézése a kamara hatáskörébe ; korült, így vált az udvari kamara a legszélesebb hatáskörű • kormányszervvé.
