SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Levéltári ismeretek. Ideiglenes tananyag a gimnáziumok számára. Töredékek. • 1975. [sz. n. ]

rültek ki. Később a városok fellebbviteli hatósága kettévált,., aszerint, hogy miféle városi jog alapján Ítélkeztek. A XV. saázadban a'tárnoki szék annak a nyolc /később jóval több/ szabad királyi városnak /Buda, Bártfa, Eporjos, Kassa, Nagyszombat, Pozsony és Sopron/ lett fellebbviteli bírósága, mely a budai joggal élt. Éppen ezért ezeket a városokat tárnoki

• városoknak nevezték. A többi

szabad királyi város, amely nem a budai jog alapján állt, a szomélynökhöz fellebbezhetett.. A s zetnélynökl szék /sedes

personalitia/ birói fórumának tagjai nem a városi polgárok közül kerültek ki,-hanoin a királyi tábla biráiból. Az ide tartozó városokat /Esztergom, Székesfehérvár, Lőcse, később Debrecen, Szeged stb./ gzemélynöki városok

nak nevezték. Erdélyben, ha más alapokon is, ugyancsak kialakult a vármegyei szervezet, A megye ispánját és alispánját a középkor • végéig a vajda nevezte ki. A szolgabirákat, megyénként kettőt, a vajdai közgyűlések választották. Ily módon a megye egész igazgatási, hatalmi szervpzete az anyaországi megyéknél sokkal jobban függött a király személyének képviselőjétől, a vajdától. - A székelyek nemzetségi szervezető a magyar nemesi vármegyéknél jóval később adott helyt területi alapon nyugvó igazgatási, birói 3zervefcstnek. A 3zékely székek, amelyek nagyjából a magyar laegyéknek. feleltek meg, onnan kapták nevüket, h'og?/ egy-egy területi egység központjában tartottak birói „széket". A székelység feje a székely ispán volt.^A Hunyadiak óta az erdélyi vajda töltötte be a székely ispáni . tisztséget is. Erdély harmadik „nemzete" /már ti. jogilag elismert nemzete/, a XII. században a Rajna vidékéről bevándorolt szászok élére II.András, aki 1224-ben 3zabadságlevelet adott ki számukra, a szoboni

ispánt állította. A király

helyett az Volt a főbirájuk. Később a szebeni tartományt nyolc székre psztották, élükön főispáni jogkörrel királybirák

állottak. A Szoboni szék királybirája volt a szászok ispánja, más nevén a szebeni gróf. Mátyástól

kezdve a királybirákat a szászok maguk választották. A király a területileg szétszórt, s addig