SZAKKÖNYVTÁR ÉS FOLYÓIRATOK
Konrád Aranka: Cédulakatalógustól a levéltári könyvtárak közös adatbázisáig A Levéltártudományi Szakkönyvtár elmúlt 20 évének története, 1999–2019. Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. 66-83.
69 2021/1. ▪ 66 – 83. hetők voltak, másrészt jogi és cégadatbázisokra fizetett elő a könyvtár. Adatbázisok beszerzése 1998-tól kezdődött, először lemezen érkeztek az adatok, később távoli hozzáféréssel váltak elérhetővé, majd 2018-tól a hozzáférésének biztosítása átkerült a könyvtárból a megfelelő levéltári főosztályokra. A különleges gyűjtemények, azaz letétek száma 10, név szerint Babics, Máriássy, Jambrekovich, Teleki, Károlyi, Éble, Fridreich, Szentiványi, Reiszig, Ember Győző. Ezenkívül Fordítások néven az 50-es 60-as évek idegen nyelvű levéltárszakmai cikkek magyar nyelvű fordításai gyűjteményét is őrzi a könyvtár gépelt lapok formájában, amely napjainkban már nem bővül. 2004-ben kezdődött Separatum néven az intézményben dolgozók publikációinak gyűjtése, esetenként különnyomatok formájában, amely gyűjtemény idővel kibővült a levéltártudomány tárgykörével és a levéltári anyagot ismertető munkákkal. A legnagyobb és legértékesebb letét, a Babics Könyvtár tulajdonjogát 2010-ben a Magyar Történelmi Társulat átruházta a Magyar Országos Levéltárra. Az állomány nyilvántartása 1951 óta folyamatosan leltárkönyvekben történik. Az első időkben a különböző raktári helyeken tárolt dokumentumokat külön-külön leltárkönyvben vezették, azaz nyolcadrét, negyedrét, fólió, CD, fiókkönyvtári naplók voltak használatban és a letéteknek is külön nyilvántartásuk volt. Ezek ma is használatosak, a kétezres években a rendszer folytatása excel formátumban történt, ezt nyomtatták ki később. 2010-től integrált könyvtári rendszer használatával történik a bevételezés. Ekkor a már 22-féle leltárkönyv vezetését lezárták, s egyetlen leltárszámsorban vették állományba a beszerzéseket. A jelzetekben is történt változás. A nyolcadrét és negyedrét könyvek KK jelzetet kaptak a további keveredések megszüntetése érdekében. A fiókkönyvtári sima számsor elé FK jelzet került, ezek után a gyarapodásból egyértelműen látszott, melyek a központi könyvtári és melyek a fiókkönyvtári művek. Megszűnt az év végi kiegészítő leltározás, ami azt jelentette, hogy az ekkor esedékes egyhetes könyvtári bezárás is megszűnt, mert évközben bekerültek a perodikák az adatbázisba. A periodikák egyes számait továbbra is kardexen tartják nyilván. A legnagyobb előrelépést mégis a számítógépes rendszerben való bevételezés jelentette. Amikor az új dokumentumok adatai bekerültek a rendszerbe, az a katalógusban és a leltárkönyvben is megjelent, így megszűnt az adatok dupla rögzítése. Mindezekkel egy időben elkezdődött a könyvek vonalkóddal való azonosítása, ami elsősorban az elektronikus kölcsönzésben jelent könnyebbséget. A raktári rend numerus currens, s jelenleg két helyszínen összesen 25 olyan állományrészből áll, amelyek jelzetei különbözőek. A központi könyvtár 1924-ben, a fiókkönyvtár 1998-ban költözött jelenlegi helyére. A könyvek 1951-1953-ban kerültek mostani helyükre, az állomány újra leltározása és elhelyezése során. 2007-ben teljes portalanítás történt a könyvraktárban, ami a retrospektív feldolgozás és használat érdekében fontos eredmény volt. 2013-tól őrjegyeket használnak, ennek mai formája 2018-ben alakult ki. Cédulakatalógustól adatbázisokig
