LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Scholz Tamás: A pH fogalma és szerepe a restaurálásban. • 1970. [LSZ 1970/3. 705-722. p.]

lözhetetlen a pH^mérése, a kívánt minőségi és gazdasági követelmények elérése érdekében. Ezek után jogosan felmerül a kérdés, hogy a pH fogalmáról, a savasság kérdéséről miért egy olyan vegyész ir, aki restaurálással foglalkozik és levéltárban dolgozik.^Zézen fekvő az általános válasz: mivel a papir előállításában és felhasználásában igen nagy jelentősége van a pH-nak, a papirra irt és nyomtatott szövegeket őrző intézmények restaurátorainak is jól kell ismerni ezeket a kérdéseket* hogy a gondjaikra bizott nemzeti kincseket a legjobb tudásuknak megfelelően megóvhassák a pusztulástól. Ez azonban a kérdésnek csak az egyik oldala. Ha a papir "élete" során nagy jelentőségű a pH, és mint láttuk a cellulóz lebomlásában is döntő szerepet játszik, akkor egyúttal az is feladatunk, hogy a papirt mely a történelmi forrás anyag'hordozója, a további nemzedékek számára megőrizzük. Ezért szükséges meggyőződni arról, hogy az e célt szolgáló restaurálási eljárások során milyen lesz a papir pH-ja, nehogy eleve alkalmatlanná tegyük a további megőrzésre. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a papir pusztultsága és a pH között van valamilyen kapcsolat, mert általános az a megfigyelés, hogy az erősen degradálódott, tehát fizikai jótulajdonságait elvesztett cellulózt tartalmazó papir pH-ja eltolódott a savas tartomány felé. Különösen áll ez azokra a papirokra, melyeket a legújabb korban gyártanak. Egyszerű méréssel igazolható pl. hogy az Íródeákok által sajátmaguk készítette tintáknál a szép barna szin elérése érdekében alkalmazott vitriol /kénsav/ többszáz éven át megőrzi'savasságát. Ennek következményét, hogy az ilyen savas tintával irt irás az idők folyamán "kiesik" a papírból, az iratanyaggal foglalkozók jól ismerik. "Tintenfrass" néven említi a szakirodalom ezt a jelenséget. Ha egy ilyen kisett irás maradványaira, vagy egy ilyen tinta által megmart papírra semleges desztillált vizet /pH = 7/ cseppentenük és a cseppet utána indikátor papírral vizsgáljuk, rögtön láthatjuk, hogy a csepp pH-ja 4,5 alatt van. Ez azt jelenti,* hogyha az ilyen irást hordozó papir nagyobb relatív nedvességet tartalmazó levegővel érintkezik, a sav hatása tovább terjedhet, ^illetve megnöveljük vele a papírban a hidrogénionok számát, melyek mint•tudjuk katalizálják a cellulóz hidrolitikus lebomlását. A modern, nagy fatartalmú^papir sárgulása és ezzel együtt bekövetkező törékennyé válása is kapcsolatban van a pH-val. Az ilyen papir pH-ja is a savas tartomány felé tolódik el. Még tovább lehetne folytatni ezt a felsorolást, sok olyan példával,me{Lynél "f igye3-eiftmel,, kell lenni a restaurálandó anyag, vagy a restaurálás során alkalmazott anyagok-pH-jára. Ennek a területnek ma már elég nagy nemzetközi irodalma is van. Igen sokan foglalkoztak és foglalkoznak pl. a pa-