LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Scholz Tamás: A pH fogalma és szerepe a restaurálásban. • 1970. [LSZ 1970/3. 705-722. p.]

Az elmélet tartalmú oldósze tunk, amikor is dozója és oldósz kezik. Az idők f fogalmazás sem e beszélhetünk pl. képviselő rész p hidroxil mentes: továbbfejlesztése során minden proton /H / rt elvileg öndisszooiációra képesnek tarthaTM szolvatált proton, azaz a savas jelleg horer anion, a bázikus jelleg hordozója, keletolyamán azonban nyilvánvaló lett, hogy ez a lég általános, mert sav-bázis kölcsönhatásról cseppfolyós kéndioxidban is, ahol a savat roton mentes, a bázist képviselő rész pedig Jelentős további előrehaladást jelentett a 30-as években Brönsted és

Lowry

/5, 6/ proton elmélete. Ezek szerint a sav proton-átadó /protondonor/, mig a bázis proton átvevő /proton-akceptor/. Ezen túlmenően Brönsted elkülönítette a sóképzést a semlegesítési reakciótól, mivel szerint a savbazis kölcsönhatása nem vezet semlegesítéshez, hanem ilyenkor mindig egy uj sav és egy uj bázis keletkezik: 17. Sl sav + Bl bázis a/ H2

0 H2

0 b/ H01 H2

0 c/ CH^OOOH + CH3

C00H

; d/ HCIO^ + OH^COOH • —2> s2 sav + "B2 bázis ^ cH^coofd; CH5

COOH

2 ;4-H 0 + + + + + OíT 01" CH3OOOC10 4 stb. A^sav-bázis kölcsönhatás nem vezet tehát szükségképpen sóképzéshez, vagyis sóképzést akkor is észlelhetünk, ha nem sav és lug reagál egymással. . 18, N/GH^A * CH,J—*

N/CH^AJ 00 0 3 4 Pontos következtetés az a megállapítás is, hogy savas jellegű vegyület protonját csak ugy adhatja át, ha olyan vegyület is van jelen, melynek nagyobb a protonmegkötő képessége, mint a protonnal összekapcsolt bázisé. A vegyületek közül a fenti elméletnek megfelelően a "sav" lehet semleges molekula, kation és anion. Mindezek képesek a protont koordináló bázisnak, vagy az oldószernek protont átadni, miközben vizben hidroxónium-ion, illetve általában ónium-