LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - Scholz Tamás: A cellulóz kémiai pusztulásáról. • 1970. [LSZ 1970/2. 350-358. p.]
LEVÉLTÁRI TECHNIKA S c h o Íz T a m á s : A cellulóz kémiai pusztulásáról A levéltárak által őrzött iratok Írásból és az azt hordozó anyagból állnak. Jelen ismertetőmben az irásthordozó papiranyag kémiai pusztulását szeretném összefoglalóan leirni. Tekintetbe vettem a folyóirat jellegét és rendeltetését, ezért igyekeztem az olvasók figyelmét kémiai ismeretekkel túlzottan nem terhelni. Egy-egy kérdés részletes kifejtését egy később megirandó szakmai cikk keretébe tartozónak vélem, itt csak annyit ismertetek, amennyire a levéltárosoknak hivatásuk ellátásához, - ugy gondolom - szükségük lehet. Ebben a közleményben csak a cellulóz rostok kémiai lebomlásának kérdésével foglalkozom. Nem szólok a fizikai kártételek hatásáról, sem a védekezés módozatairól, sem azoknak a feltételeknek megteremtéséről, amelyek szükségesek a papiros kémiai pusztulásának lelassításához. x - x - X A cellulóz a természetben igen széles körben előforduló szerves vegyület, mely szerkezeti felépitésénél fogva alkalmas arra, hogy a növényvilágban vázanyagként beépüljön a növény szervezetébe. Már régi időktől kezdve rájöttek az emberek, hogy különböző eljárásokkal a növények rostos anyagából hasznos terméket nyerhetnek. A növények rostanyaga nagyrészt cellulózból áll. A cellulóz kémiailag hat-szénatomot tartalmazó alapvegyületből, glükóz molekulákból épül fel. A glükóz a cukrok közé tartozik. A cukrok általános képlete: C H0 0 •/ x 2x x A növényvilágban előforduló cukrok közé azok a vegyületek tartoznak, melyekben x = 5, vagy x = 6. A cukrokat feloszthatjuk egyszerű és összetett cukrokra /szaharidok/. Az egyszerű cukrok egy molekulából állanak /glükóz, galaktóz, s :
