LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Mikrofilmezés - Borsa Iván: Jogi bizonyítás mikrofilmmel. • 1980. [LSZ 1980/1–2. sz. 167-172. p.]

- Azok az irategységek, amelyek eddig eredetiben voltak a levéltáraknak átadandók tartós megőrzésre, szintén felülvizsgálhatók lesznek abból a szempontból, hogy melyek adhatók át mikrofilmen is és mely esetben ragaszkodnak a levéltárak tovább­ra is az eredetihez. Ilyen megoldás megkönnyítené az iratképzők dolgát is, mert nem kellene a levéltárnak átadandó eredetieket 10-50 évig őrizniük, s nyernének a levéltárak is, mert ugyanazoknak az információknak tárolására lényegesen keve­sebb raktártérre lesz szükségük. 5. A JOGI SZABÁLYOZÁS MÓDJA 5.1 Az egyes országokban - A jogi szabályozásnak minden államban az adott állam jogi szabályozása sajátossá­gainak megfelelően kell megtörténnie a fenti alapvető elvek figyelembevételével. 5.2 Nemzetközi szinten — Az egységes szabályozás érdekében indokolt lehet ajánlás készítése, amelyet az egyes államok elfogadnak és hasznosítanak. — Távlatüag elképzelhető többoldalú nemzetközi egyezmény kötése, amely egysége­sen és minden szerződő államra nézve kiterjedően szabályozza a mikrofilmek bizo­nyító erejének és jogérvényességének alapvető kérdéseit. 5.3. A Nemzetközi Levéltári Tanács további szerepe A fentiekben (1.2) már volt szó arról, hogy a jogi szabályozás elkészítése érdekében a Nemzetközi Levéltári Tanács az Uneseo támogatásával már megtette a kezdeményező lépéseket. Bár az elmúlt évek egyéb feladatai a jogi szabályozás ügyét háttérbe szorítot­ták, aTanács a kérdés további vizsgálatát beillesztette jelen középtávú tervébe (1978-1982). Ennek keretében megtörténik az 1975. évi Unesco-tanulmány korszerűsítése az időköz­ben megjelent jogszabályok figyelembevételével, majd sor kerül az új tanulmány nemzet­közi vitájára. * (Az International Micrographic Congress 1979. szeptember 27-én Párizsban tartott bizottsági ülésén felolvasott előadás eredeti magyar szövege. Az angol szöveget mikrofilmen publikálták.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom