LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Mikrofilmezés - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban. • 1959. [LK 1959. 16-51. p.]
A film felhasználásának ehhez a területéhez sorolhatjuk, mint a fejezet első soraiban mondottuk, az elpusztult és megsemmisült levéltári forrásoknak filmen történő rekonstrukcióját, A készítendő film pótolni és helyettesíteni fogja az eredetit. Erről az alkalmazási formáról sem Güle.sem Meinert előadásában nem esik szó, pedig az elmúlt világháború pusztításai pótlására ilyen rekonstrukció szüksége sok országban felmerült és ilyen helyreállítást több országban folytatnak is. A francia külügyminisztérium 1945-ben külön laboratóriumot szerelt fel azzal a céllal, hogy a minisztérium 1940-1945 között megsemmisült anyagát mikrofilmen — a lehetőség szerint — helyreállítsák A restitúcióra a külföldi francia követségek anyagát használják fel Debrie gyártmányú Micro Jumma géppel dolgoznak, amelyen egy jól begyakorolt dolgozó nlpi 500 felvételt készít Az 1930-1939 évik dofíziéit vették munkábaamely már 10 éve tart s ma sem tudják megmondani, mikor fejeződik be Hangsúlyozzák hogy mikrofotografia nélküli helyreállítás elképzelhe tétlen lenne TM A lengyelek is filmen restituálják elpusztult levéltári anyagukat eddfe eléri^"eredményeikről azonban nincsenek közelebbi értesülése Az AniouXLztiaTlpusztult levéltárának helyreállításával 10 olasz TevéltárnTfoSorik - közülük hl' télies munklidejében - és bár az anyagot nyomtftásbaii^^rekonstruálják a legnagyobb^hasznát veszik annak a 10-12 eYerdo^ Perratta^^ SettTs most azXz levélte ezeket rregTs^ a többit csTS kivonatoSr rekonstruálj ák\ 80 4. Tudományos célú (dokumentációs) mikrofilmezés*1 Mind nemzeti, mind nemzetközi viszonylatban egyaránt fontos és kultivált területe a mikrofilmnek,82 mert segítségével bármely tudományos tárgyra, tárgykörre szinte eredetiben össze lehet gyűjteni távoli földekről, messzi országokból és más földrészekről is a teljes dokumentációs anyagot, Ezen túlmutató céljait és nemze^ tek közötti szerepét Francois, a történészek nemzetközi bizottságának főtitkára, 1953-ban, a francia vezető levéltárnokok nemzeti értekezletén, az alábbi megszívlelendő mondatokba foglalta : „Történésznek, levéltárnoknak, sőt minden civilizált embernek arra kell gondolni, hogy a levéltárakban őrzött anyagot, mint az emberiség közös kincsét, megmenteni, a kutatás rendelkezésére bocsátani és terjeszteni kell az egész világ kutatói számára. Minderre pedig a mikrofilm a legalkalmasabb eszköz, mert a levéltári forrásokat sokszorosítja tehát védi és biztonságát szolgálja, egyben terjeszti, mert mikrofilmre vett iratokat bármily messze földön is lehet hasziiálhni.'TM Hasznos tehát a nemzetközi tudományos filmcsere nemcsak az anyag biztonsága és terjesztése szempontjából, hanem a nemzetek békés kapcsolatai és tudomá-79 „Le depót des Affaires étrangéres : Nouvelles installations techniques". (Gazette 1956. nr. 19. 6.) 80 „TJne belle reconstitution d'Archives détruits. Les registres Angevins de Naples." (Archívum 1952. 83—86.). "Archívum 1953. 91. 82 „II est probable que le microfilm apparaítra dans un trés proche avenir, comme une indispensable instrument de travail," — írja Gille (uo.). 83 „Le röle international du Microfilm en matiére d'Archives" (Gazette 1953. nr.. 14. 31.).
