LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - P. Holl Adrien: Tömeges fertőtlenítési technológiák hazai és nemzetközi gyakorlata. Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. 50-59.
57 2020/2. ▪ 50 – 59. Összefoglalás Az egyedi levéltári iratok a kulturális örökség részei, a rajtuk tárolt információ csak tudatos, magas szintű állományvédelmi prevencióval és tevékenységgel óvható meg a pusztulástól. Ez a feladat elhivatott vezetőket, levéltárosokat, restaurátorokat és műszaki alkalmazottakat kíván. A komplex állományvédelmi tudatosság része a megelőzés is. A kémia és biológia tudománya felveszi a versenyt a papír természetes és a mikroorganizmusok által kiváltott lebomlási folyamataival szemben. A levéltári raktárakban biztosítani kell az állandó, alacsony, 17–19 ° C-os hőmérsékletet. A raktári leve gő relatív páratartalmát állandó 47–53% RH értéken kell tartani és ami talán ennél is fontosabb, az ingadozások havi átlagos mértéke nem haladhatja meg a 10%-ot. Ezzel lassítható a papír természetes öregedésének folyamata, és így kisebb a lehetősége a papírt bontó mikroorganizmusok megjelenésének is. A levéltári levegő klímaértékei mellett figyelni kell a raktári levegő szennyezettségére is. A levéltári raktárakban elengedhetetlen a fizikai és kémiai szűrők használata, a képződő káros gázok és a szilárd szennyeződések megkötése levegőszűrőkkel. A levéltári iratok fizikai védelme szintén csökkenti az adathordozók penészesedésének lehetőségét. A poros, fémet, műanyagot tartalmazó, savas levéltári dobozban, savas palliumban tárolt dokumentumok hamarabb mutatnak gomba- aktivitást. A levegőből származó vagy már az anyag felületén lévő gombaspórák gyorsabban aktivizálódnak, mint a lúgos kémhatású levéltári dobozban és palliumban tárolt dokumentumok esetében. Mit tehetünk még? Minden levéltárba kerülő irat esetében, még levéltárba kerülése előtt vizsgálni kell a gombafertőzés létét. Nem elég a szemünknek hinni: a látszólag tiszta, sértetlen iratanyagon vizsgálatokkal akár jelentős mértékű penészgombás fertőzés mutatható ki. A penészgomba vizsgálatokat az MSZ ISO 21572-132013 vizsgálati módszerrel végezhetjük el a mikrobiológiai laboratóriumban, vagy élesztő- és penészgombák csíraszámának meghatározására való gyorstesztekkel. A legtöbb izolált penészgombatörzs a Penicillium- és az Aspergillus- nemzetségbe tartozik. A fertőzött anyag veszélyt jelent a többi, nem fertőzött anyagra, a kutatókra és a levéltári dolgozókra, önmagára a fertőzött anyagra is, mert ha nem fertőtlenítik a papírt a mikroorganizmusoktól, akkor az idővel szétmállik. A fertőzött irat újabb és újabb iratot károsít meg. A penészgombák spórái a levegőmozgással jutnak el egyik helyről a másikra, és a szaporodásukhoz szükség van oxigénre (vagyis levegőre). Tömeges fertőtlenítési technológiák
