LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - P. Holl Adrien: Tömeges fertőtlenítési technológiák hazai és nemzetközi gyakorlata. Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. 50-59.
51 2020/2. ▪ 50 – 59. azonnal szakemberhez fordulni, hiszen a károk minimalizálásához restaurátori beavatkozás szükséges. Az azonnali segítségkérés vagy a szakemberrel való kapcsolatfelvétel nem pénz kérdése, legtöbbször az emberi felelősségvállalás hiánya vezet több iratfolyókilométer dokumentum pusztulásához. A restaurátor szakember azonnali segítséget, vagy legalább tanácsot tud nyújtani a környezeti légnedvesség optimalizálásával, a fertőzött anyag elkülönítésével és a fertőtlenítés módjával kapcsolatban. Minden káreseménynek és penészesedésnek más a kiváltó oka, így nincs csodarecept, amely minden problémát megoldhat. A komplex és gyors kockázatértékelés csak helyszíni szemle keretében végezhető el és elképzelhető, hogy a probléma elhárításánál külső cég bevonására is szükség lesz. A megelőzésre, a penészedés elkerülésére ugyanakkor van általános módszer: a cellulózalapú dokumentumokat leginkább 18 ±1 °C hőmérsékleten és 50 ±3 relatív légnedvességű környezetben védhetjük meg a biológiai lebomlástól. 2 A veszélyforrások A hatékony megelőzéshez és védekezéshez érdemes jobban megismerni azt, ami ellen küzdeni kell. A penész- és fonalas gombák olyan mikroszkopikus szervezetek, amelyek finom fonalas bevonatot képeznek különféle szubsztrátumokon. A mikrobiológiában a penészek fogalma tágabb értelmezésű. A Mucor (valódi penészek) mellett az imperfekt gombák is ide tartoznak. (például Penicillium, ecsetpenész). A gombák heterotróf szervezetek, tehát szénforrást igényelnek. A természetben mindenütt előfordulnak: mint szerves anyagot lebontó szaprofiták megtalálhatók a talajban vagy annak felületén, de jelen vannak a levegőben, a vízben, a magasabb rendű állatok testében és az emberi test felületén is, spórák és micéliumok formájában.3 A gombák, baktériumok és virágtalan növények embriót nem tartalmazó, különleges reproduktív egysége a spóra.4 A gombák spórákkal szaporodnak, ame lyek színe, alakja, felszíni jellegzetességei határozzák meg rendszertani besorolásukat. Spórázást kiváltó feltételként különböző fizikai-kémiai körülmények ismertek: 5 terjedésüket vizsgálva megkülönböztethetünk száraz, illetve nyálkás, könnyen nedvesedő spórákat. A Penicillium- és az Aspergillus-spóra felszíne hidrofób, azaz víztaszító. Ezek a spórák a megfelelő érettség elérését követően a légmozgással, passzív módon szabadulnak fel. Ezt kiválthatja a páratelítettség miatt kialakuló elektrosztatikus hatás, a páralecsapódás is. A környezetbe kerülő spórák mennyiségének meghatározására különböző eszközök szolgálnak. 2 Czikkely–Káli–Orosz–P. Holl–Szlabey, 2017: 32. 3 Fassatiová, 1984: 15. 4 Szentirmai, 2013: 54. 5 Szentirmai, 2013: 55. Tömeges fertőtlenítési technológiák
