LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - Cseh Gergő Bendegúz: Államvédelem és állományvédelem. Tömeges irat-savtalanítási program a Történeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 42-51.
Allamvédelem és állományvédelem Az előzetes állapotfelmérés alapján alakította ki középtávú állományvédelmi koncepcióját a levéltár ezzel a területtel foglalkozó osztálya 2004-ben, s ebben a dokumentumban az iratok módszeres, manuális restaurálásán kívül már megfogalmazódott a tömeges savtalanítás szükségességének gondolata is. A kulturális örökségvédelem terén rendkívül jelentős hazai programokat támogató ún. Norvég Alap8 által hirdetett pályázat kézenfekvő lehetőségnek tűnt 2006-ban arra, hogy a hazai levéltári és könyvtári anyag megmentése érdekében úttörő vállalkozásba fogjon három hazai közintézmény: a Magyar Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Történeti Levéltár. Az előzetes megbeszélések után végül a lehetőséggel egyedül a hazai levéltáraknál kedvezőbb anyagi feltételek között működő ABTL tudott élni,9 a két nagy nemzeti közgyűjtemény nem vállalkozott a közös pályázat benyújtására. A lehetőséggel egyedül a Történeti Levéltár élt, amikor 2006-ban benyújtotta pályázatát a Norvég Alaphoz „Állományvédelmi program megvalósítása a Történeti Levéltárban" címmel.1 0 Az elkövetkező két bírálati fordulóban az Alap döntéshozói támogatásra alkalmasnak ítélték ugyan a levéltár programját, de a pályázatok nagy száma miatt kétszer is „tartalékállományba" helyezték azt. Végül 2009 tavaszán — váradanul és rendkívül rövid döntési határidőt engedve — ismételten megkapta a levéltár a lehetőséget a megmérettetésre. Mindez meglehetősen érzékenyen érintette az intézményt, hiszen az időközben eltelt két és fél év — s a kibontakozó gazdasági válság — alapvetően új helyzetet teremtett a Történeti Levéltár gazdálkodásában. Az eredeti pályázati összegeken azonban annak ellenére sem lehetett módosítani, hogy a pályázat gerincét képező savtalanító berendezés ára önmagában is mintegy 10%-kal lett magasabb ez idő alatt, nem említve az egyéb beszerzések és szolgáltatások, valamint a szintén megemelkedett bérköltségek pénzügyi terheit.1 1 Tekintve, hogy hasonló jellegű programot nem bonyolított még le senki Magyarországon, s így a pályáztatás, a beszerzések és a szakmai megvalósítás terén szinte semmilyen gyakorlati tapasztalatra nem támaszkodhattunk, kijelenthető, hogy a Történeti Levéltár a pályázat fenntartásának döntésével -pénzügyi és jogi kockázatot vállalva - gyakorlatilag fejest ugrott az ismeredenbe. A. program előkésztése A levéltár végül 2009 áprilisában az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében elnyerte az igényelt támogatást „Állományvédelmi program megvalósítása a Történeti Levéltárban" című projektjéhez. A pályázat értelmében a levéltárnak a rendkívül savas adathordozójú, töredezett, az évtizedes folyamatos használat során sokhelyütt rongálódott iratanyag legveszélyeztetettebb részét — különböző típusú dossziékat, működési iratokat és nyilvántartó kartonokat összesen mintegy egymillió lap terjedelemben - komplex állományvédelmi program megvalósítása keretében kellett megvédenie a további károsodástól. A teljes program magában foglalta a kiválasztott iratok állapotfelmérését, szükség esetén manuális restaurálását, digitalizálását, tömeges savtalanítását, illetve a digitális másolatoknak — az adatvédelmi előírásokkal összhangban lévő - fokozatos nyilvánossá tételét. A pályázatban a levéltár vállalta egy NESCHEN C900 típusú savtalanító berendezés beszerzését és üzembe állítását, egy digitalizáló műhely felszerelé-8http://www.norvegci vilalap.hu/ 9 A negatív döntésben vélhetően szerepet játszott a Norvég Alap által kötelezően elvárt 15%-os önrész, melynek jelentős részét ugyanakkor önerőből, saját infrastrukturális fejlesztésekből, beszerzésekből és részben saját munkaerőből is teljesíteni lehetett. 10 A pályázati dokumentációs követelmények bonyolultsága miatt a levéltár külső pályázatíró cég segítségét vette igénybe, ennek költségeit azonban a nyertes pályázatban érvényesíteni lehetett. 11 A megnövekedett beszerzési és bérköltségeket a pályázati összegek belső átcsoportosításával, az informatikai fejlesztésekre, valamint a háttértároló kapacitások bővítésére tervezett kiadások lefaragásával sikerült kompenzálni. Ez azonban a későbbiekben nyilvánvalóan csökkentette a digitalizált állományok elektronikai feldolgozásának hatékonyságát és gyorsaságát. 44
