LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - Cseh Gergő Bendegúz: Államvédelem és állományvédelem. Tömeges irat-savtalanítási program a Történeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 42-51.
ÁLLOMÁNYVÉDELEM CSEH GERGŐ BENDEGÚZ ÁLLAMVÉDELEM ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM TÖMEGES IRAT-SAVTALANÍTÁSI PROGRAM A TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRBAN Az újkori - különösen a 19. és 20. században keletkezett - iratok fennmaradásának egyik legsúlyosabb, egyre szélesebb szakmai körökben felismert problémája az iratok adathordozójának, a papírnak a savassága, vagyis rendkívül alacsony pH-értéke.1 A 19. század második felétől elterjedt gépi papírelőállítás során alkalmazott facsiszolat, illetve az enyvezéshez használt fenyőgyanta ugyanis egyaránt savas kémhatású közeget alakít ki az alapanyagban, melynek hatását idővel a savas és oxidáló légszennyező gázok következtében keletkező kénessav és kénsav is növeli. Az így létrejövő szervetlen és szerves savak okozzák idővel a papír sárgulását, bámulását. Ez önmagában egy bizonyos határig pusztán esztétikai romlásnak is tekinthető, a savasodás azonban radikálisan rontja a papír rugalmasságát, ami így fokozatosan elveszíti hajtogatási szilárdságát, töredezetté válik, majd fokozatosan önmagától is darabjaira hullik. A 19. század második felétől kezdve gyártott papírokra jellemző savasodás a hazai levéltári anyag meghatározó részét - ráadásul az idő múlásával egyre nagyobb kockázatot jelentő módon — érinti, amit a Magyar Országos Levéltár által korábban végzett átfogó vizsgálatok is igazolnak. Egy 2002-2003-ban lezajlott állapotfelmérés eredménye azt mutatta, hogy a megvizsgált mintegy 60 ezer ifm mennyiségű hazai levéltári iratanyag 59%-a közepesen, további 6%-a pedig súlyosan savas állapotú volt. Az becslések szerint a hazai levéltárakban körülbelül 200 ezer ifm mennyiségű iratanyagot fenyegetett fokozódó ütemű állagromlás veszélye.2 1 Jelen tanulmány nem a papírok savasodásával, vag)' annak kezelésével kapcsolatos elméleti problémákkal kíván foglalkozni, sokkal inkább egy megvalósult program gyakorlati tapasztalatait próbálja meg áttekinteni. Az iratanyag savasodásának széleskörű levéltári szakirodalma áll rendelkezésre magyar és idegen nyelven egyaránt. Lásd például: A magyar levéltári anyag savtalanitásának modellezése. Szakmai beszámoló az NKA által támogatott 2213/121. számú projekt teljesítéséről. Magyar Országos Levéltár 2006—2007., illetve az ebben a dokumentumban található bibliográfiát! Lásd még: BÁNIK, G.:.Mass deacidification technology in Germany and its Quality Control. Restaurator: International Journalfor the Preservation of Ubrary and Archival Materia!, 26., 64.; CEDZOVA, M. ET AL. : Patents for Paper Deacidification. Restaurator International Journal for the Preservation of Library and Archival Material\ 27., 36.; KNIGHT, B.: A Conservation research strategy for the British Library. fhttp://www.bl.uk/aboutus/stratpolprog/ccare/introduction/research/consresstratfinal.pdf): JONES, N.: Mass Deacidification: Considerations for Archives fhttp://www.archives.gov/preservation/conservation/mass-deacidification.html) stb. A levéltári anyag savtalanításáról szóló 2010. szeptemberi nemzetközi konferencia előadásai letölthetők a Történeti Levéltár (ABTL) honlapjáról: www.abd.hu/kutatoterem/allved_nk_konf 2Uo. 42
