LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Schramkó Péter: Hasznos tudnivalók az állományvédelem kapcsán. • 2006. [LSZ 2006/4. 69-72. p.]

napon lelkesen szellőztetni kezdünk és a betóduló levegő páratartalma a hűvösebb belső térben lecsapódik. Ezért ne feledjük: tartózkodni illik minden hirtelen változtatástól, ami a helyiség klímáját érintheti. Az egyes tényezők állandó beállítására léteznek céleszközök, páraelvonók, párásitók, melegítők és hűtők, vagy ezek egyesítése a légkondicionáló, amelyek bármelyike segítheti a kívánt értékek beállítását. Ezek üzemeltetése azonban nem olcsó, ráadásul amortizálódnak és külön műszaki személyzetet igényelnek. Ismerve a realitásokat, érdemes kihasználni a régi épületek adottságait. A vastag falak lassú melegedése és lehűlése már garanciát jelent a környezeti értékek viszonylagos állandóságára. Persze csak jó nyílászárók esetén. Gyakori azonban a falak nedvesedése, amelyet légszárítással csak fokozhatunk, szinte felszívhatjuk a vizet a falakba. Ezért általában célszerű mérnöki segítséget igénybe venni döntéseink meghozatalában. A józan háztartási szemlélet, a tisztaság és rend szeretete nélkülözhetetlen, de néha tévedés is lehet belőle. A klimatikus viszonyok szem előtt tartása nem csak a raktárakat érinti, hanem az iratok mozgatását is. Előfordulhat, hogy a 15 fokos raktárból minden átmenet nélkül a 23 fokos kutatószoba asztalára kerül egy oklevél. Hideg felületére lecsapódik a pára, gyors méretváltozás áll be, és a címerkép fedőfestéke szinte láthatatlan mértékben, de pattogzani kezd. Célszerű tehát az iratokat ilyenkor „zsilipelni", néhány órán át várakoztatni köztes helyiségben. Minden körültekintésünknek alapja csakis az érintett helyiségek klimatikus viszonyainak mérése lehet. Ennek eszközei, a páratartalom-mérő és hőmérő optikusnál is kaphatók. Az értékek időbeli változásának regisztrálása nélkül azonban csak félúton járunk. Érdemes éves ciklusban lefolytatni egy mérést, hogy meggyőződjünk róla: minden a lehető legjobb, vagy éppen nyugtalankodni kezdjünk. Az eddigiekben körüljártuk a raktározás ideális feltételeit. Most lássuk ugyanezt kifordítva: milyen környezeti adottságok kerülendők elsősorban az egyes károsító hatások, illetve kártevők szerint. A rovarkártevők behurcolással vagy szellőztetéskor, főleg tavasszal kerülnek a raktárakba. Kedvező életkörülményeik a nyugalom, a takarítás hiánya, por, magas páratartalom, (70-90%) és a meleg (25-30 fok). Az iratok beszállításakor nagyon gondosan vizsgáljuk meg látjuk-e rovarfertőzés nyomait: járatokat röpnyílásokaf illette az azokból pergő világos friss furatlisztet. Ha ilyet észle ünk semmiképpen se tároljuk a levéltár állományával együtt, hanem előbb fertőtlenítésükről gondoskodjunk- Ebben az illetékes ÁNTSZ segítséget nyújt de célszerű restaurátor közvetítését igénybe venni az alkalmazott technológia megbeszéléséhez. A rágcsálók jelenléte általában a nyílászárók vagy az épület leromlott állagával függ össze. Ha rágásnyom, ürülék elárulja őket, úgy járjunk el, mint otthon. (Csapda, kihelyezett méreg.) A baktériumok és gombaspórák mindig jelen vannak a levegőben. Ha azonban a hőmérséklet meghaladja a 22 fokot, a relatív légnedvesség pedig a 65%-ot, kedvező körülmények alakulnak ki veszélyes mértékű elszaporodásukhoz. A könyveken megtelepedő penész a papír anyagának lebontásával a könyvek végső pusztulását okozhatja. A raktárakban porosodó könyveken megtelepedő por szervesanyag-tartalma is kitűnő táptalaja lehet a penészgombáknak. A rendszeres (éves) ciklusban való takarítás már nagymérték¬

ben csökkenti a penészfertőzés esélyeit. Ha mégis penészfertőzést észlelünk (spóratele-