LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Levéltári állományvédelmi ajánlás. • 2005.04.22 [Levéltári Kollégium 1. sz. ajánlása]

zsugorodhatnak, a lemezek megvetemedhetnek). Bizonyos tűréshatárok között (II. 1.1. - 1.2. pont) a hőmérséklet ingadozása, ha nem jár együtt a relatív légnedvesség változásával, a papír- és pergamenalapú levéltári anyagot nem károsítja, de az egyéb hatásokra végbemenő kémiai folyamatok sebességét növelheti. (2) Az alacsony vagy magas relatív légnedvesség (RH %) ugyancsak károsító hatású. 40% RH-érték alatt a papíralapú dokumentumok kiszáradnak, 65% RH-érték fölött megnyúlnak, hullámossá válnak. A 65% feletti RH-érték vagy a páralecsapódás kedvez a rossz minőségű, fatartalmú papíron lévő savak aktivizálódásának. A saját savtartalom megtámadja a cellulózrostokat, bontja azokat, így a papír fizikailag gyengül. 65% feletti RH-értéken vagy páralecsapódás esetén a pergamenben a rostok rendezettsége megszűnik, az anyag megduzzad. A duzzadást követő kiszáradáskor viszont - eredeti feszítettsége következtében - deformálódik. A 65%-os vagy annál magasabb relatív légnedvesség a mikroorganizmusok és a rovarok aktivizálódása szempontjából is kritikus érték (I./2.4. — 2.5.). 45%-os RH-érték alatt a pergamen megbarnulhat, merevvé válhat. A fotóanyag számára magas, 50%-os vagy a fölötti RH-értéken a zselatin megduzzad, ragacsossá válik, a kép elhomályosodik. A 20% alatti RH-érték viszont az emulzió zsugorodását, repedezését, a hordozó törékenységét idézi elő. (3) A levéltári anyag egészére nézve a relatív légnedvesség ingadozása különösen veszélyes, nagyobb kárt okozhat, mint az ideális értéktől való, de az elfogadhatóság határain belül maradó állandó eltérés. 2.2. A por és a légszennyező gázok (1) A levegőben lévő por - szervetlen ásványi anyagok apró szemcséi, építőanyagok finom pora, apró növényi részecskék (rostok, szálak, virágpor), mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák spórái), műanyag részecskék, korom (szénszemcsék), kátrányos anyagok stb. - és mindazok a gázok, amelyek nem tartoznak a levegő állandó alkotórészei (nitrogén, oxigén, szén-dioxid, egyes nemesgázok) közé, a levéltári anyag fizikai, kémiai és biológiai károsodását egyaránt előidézhetik. A leggyakoribb légszennyező gázok: a kén-dioxid (SO2), a nitrogénoxidok (NO,) és az ózon (O3). (2) Nedvesség jelenlétében a savas jellegű légszennyező gázok (kéndioxid, nitrogénoxidok) bontják a papír rostanyagát képező cellulózt, láncszakadást idézhetnek elő a pergamen fehérjemolekuláiban és ezáltal fizikai károsodást okoznak. Az oxidáló hatású ózon - nedves környezetben - a cellulózmolekulák egyes csoportjait alakítja át, ennek következtében a papíralapú iratok és fényképek elszíneződnek, egyúttal fokozottan érzékennyé válnak a savakra és más kémiai beha-